A teleormani Vasilica Viorica Dăncilă Roșiorii de Vede községben látta meg a napvilágot, egy őrmester és egy posztószövő gyermekeként. Az iskolában gyenge tanuló volt, a 10. osztály végi vizsgán csak Ploiesti egy gyengébb iskolájába (Energetic) sikerült bejutnia, műszaki szakra. Ifjúkorában nem adta tanújelét annak, hogy kiemelkedőbb teljesítményekre lenne képes, különlegesebb tehetségekkel rendelkezne. Utóbb kiderült, hogy akkoriban nem is Vasilica Viorica Dăncilának hívták, hanem Vasilica Rodica Nicának. Nem sokáig maradt egyedi, ugyanis szülei válása után az apa újraházasodott, és második lányának érdekes módon szintén a Rodica nevet választotta. Talán ezért, talán nem, de Rodicából valamikor Viorica lett. A Recorder nevű független honlap újságírói megkérdezték a névváltoztatásról a miniszterelnököt, ám választ nem kaptak.
A visszaemlékezések szerint a mi Rodicánk soha nem hívta fel osztálytársait a lakásukba, mindig talált valamilyen kifogást. Az ablaka egy parkolóra és vasúti sínre nézett, mögötte mező. Valószínűleg a mostani 400 négyzetméteres predeali villájából szebb a kilátás.
Miután nem jutott be bukaresti egyetemre, egy év kihagyás után jelentkezett a Ploiești-i Műszaki Egyetemre, olajfúró szakra, amit el is végzett, majd kihelyezték Videlébe, utána soha nem tért vissza Ploiesti-re, ahol nevelkedett, senki nem tudott róla semmit. Aztán egyre gyakrabban kezdett feltűnni a tévéképernyőn. Lassan, de biztosan kapaszkodott fel a szamárlétrán. 1996-ban a PSD tagja lett, 2000-ben a párt Videle városi nőszövetségének az elnöke, 2003-ban a PSD helyi szervezetének az elnöke, 2009 és 2018 között európai parlamenti képviselő, majd 2018 januárjától Románia első női miniszterelnöke.
Január 31-én lett kormányfő, ám már február elején bebizonyította, hogy megérett a feladatra. Megvádolta Monica Macoveit, hogy elárulta a hazáját, és rossz színben tüntette fel az Európai Parlament előtt, amikor beszámolt a romániai igazságügyi törvénymódosítás körüli vitákról. Majd elmagyarázta, hogy a közemberek is megértsék: azok az európai parlamenti képviselők, akik az igazság tudatában félreinformálják az EP-t, autisták. És azzal, hogy Macovei beárulta Romániát az EP-nek, „nagy szomorúságot okozott” Viorica Dăncilának, mert „minden országnak megvannak a maga problémái”, de szerinte azokat belsőleg kell megoldani. A nagy igazságosztást követően az Autism Romania nevű szervezet felszólította a miniszterelnököt, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot, mert negatív értelemben használta az autista szót, ő ezt készségesen meg is tette, és mindenkit biztosított arról, hogy ilyet soha többé nem állít. Látva Dăncilă őszinte megbánását, a Diszkriminációellenes Bizottság nem büntette meg pénzbírságra sem őt, sem a volt minisztert, Mihai Tudosét, aki azt nyilatkozta, hogy ha székely zászlók fognak lobogni a házak falain, mellettük fognak lógni a zászlókat kitűzők is. Ennek ellenére Cristian Tudor Popescut 1000 lejre büntette a bizottság azért, mert galléros páviánhoz hasonlította Dăncilát.
Dăncilă 9 évig volt európai parlamenti képviselő, ott folyamatosan angolul és franciául kellett beszélnie, nem csoda, hogy elfelejtette, hogyan kell románul helyesen ragozni és a dátumokat kimondani. A 2020 neki „douăzeci douăzeci”, míg a horvát miniszterelnököt hibátlan angol kiejtéssel invitálja fényképkészítésre: „Make a photo?” Haladó szellemiségű modern nő, aki a protokollszabályokat nem ismeri (le akar menni a pódiumról a himnusz elhangzása előtt), és Európa jövőjét annyira a szívén hordozza, hogy úgy gondolja, Irán és Pakisztán már az Európai Unió tagja. Ő maga adja ki a sürgősségi rendeleteket a fogyatékkal élők (persoanele cu „dezabilităţi”) jogait védve, szerinte az állampolgárok nevelése és egészsége elsődleges („premordiale”), és jó viszony kialakítására törekszik az elnökség („preşedenţie”), a parlament és a kormány között. Néha a fejében lévő ezernyi információ miatt összezavarodik, ezért is keverhette össze a Nemzeti Himnusz Napján felolvasott köszöntőbeszédében az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlést az 1848-as balázsfalvi nemzetgyűléssel. Ugyanennek tudható be az is, hogy szerinte az időjárásnak van hőmérsékletingadozása, hogy a cégeknek fejlesztés helyett fejlődésre van szükségük, illetve, hogy Romániában nem macedónok, hanem macedóniaiak élnek.
Ahhoz képest, hogy nem ismeri el Koszovó függetlenségét, egy montenegrói sajtótájékoztatón kifejezte örömét, hogy végre ellátogathatott a montenegrói fővárosba, Pristinába. Dăncilă a legjobbat akarja az országnak, és arra törekszik, hogy mindenki megértse mondanivalóját, ezért olyan kifejezéseket használ, amelyeket a mindennapi ember alapszókészletében is megtalálni: „vrem să mergem pe prevenire”, „acest lucru este un lucru de normalitate”, „ne-am trezit dintr-o dată cu ţara”.
Sajnos akárhogy próbálkozik, belezavarodik: amikor előre megírt szöveget olvas fel, akkor kicseréli a szavakat, így mondott az „imunoglobulină” helyett „imunoglobină”-t, az „a axa” helyett „a anexa”-t és a „consultări” helyett „consultații”-t. Amikor pedig önálló gondolatait akarná kifejezni, olyan mondatok születnek, mint például: pozitívan feltöltődve (încărcată pozitiv) megy haza egy árvíz sújtotta településről, mivel látja, hogy az emberekben van munkakedv az újjáépítéshez. Néhanapján hangsúlyozni is elfelejt, bizonyára az is a 9 éven át tartó angol és francia nyelvhasználatnak tudható be.
Ha pedig már külföldi munkatapasztalatainál tartunk, feltételezhetően nagyon jól érezte magát az Európai Parlamentben, ezért is szeretné, ha barátnője, Rovana Plumb is munkájával országunk jó hírnevét erősíthetné. Amikor Dăncilă a közlekedési biztosi posztra Plumbot javasolta, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíció, és maga Klaus Iohannis is ellenezte ezt a kinevezést, arra hivatkozva, hogy Plumbról mindenki tudja, nem feddhetetlen, így ez Brüsszelben is ki fog derülni, és nevetségessé válna az ország. És így is lett. Az Európai Parlament jogi bizottsága elsöprő többséggel elutasította Plumb jelölését, aki így 6 támogató javaslatot és 15 ellenjavaslatot kapott, ketten pedig tartózkodtak. Ennek ellenére Viorica Dăncilă még mindig „feltétel nélküli támogatásáról" biztosítja Plumbot, aki pedig egy percig sem csügged, szerinte igazságtalanság történt vele, de elmondása szerint „tovább halad az európai biztosi tisztség felé vezető úton”.
A rossz nyelvek csak „Viorica Docilă”-ként , azaz engedelmes Vioricaként emlegetik, ám mindenki tudja, hogy csak irigyek. Néha megmondóember-szindrómában szenved, néha pedig meg sem szólal. Viorica Dăncilă politikai pályáját látva számomra az a tanulság, hogy az emberi nagyság határtalan, és sok munkával akár a városszéli blokklakásból is el lehet jutni a miniszterelnöki székbe. Akár úgy is, mint kormányfőnk.
Megjelent a Szabadság Campus című diákmellékletében.
