Merkel nem hajlandó kisebbségi kormányzásra
„Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni” – nyilatkozott a sajtónak pártja kivonulását követően Christian Lindner, az FDP elnöke. Megállapította: az egy hónapja tartó megbeszéléseken sem sikerült „megtalálni a közös alapot” Németország modernizációja érdekében, nem sikerült kiépíteni a pártok közötti bizalmat.
„Mélyen el kell gondolkodni azon, hogy milyen irányba megy tovább Németország. Mint kancellár, mindent megteszek azért, hogy az országot jól irányítsuk a következő nehéz hetekben” – jelentette ki Angela Merkel a hétfő hajnali sajtótájékoztatón. Hozzátette, sajnálja, hogy nem tudtak megegyezni az FDP-vel, és tiszteletben tartja a párt döntését.
Horst Seehofer, a CSU elnöke kijelentette:„a tárgyalások kudarca és egy igazi kormány hiánya teher az országnak”. Reinhard Bütikofer, a Zöldek egyik politikusa pedig azt írta a Twitteren a liberálisok döntéséről: „a populista háborgást választották a kormányzati felelősség helyett”.
A dpa német hírügynökség három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a patthelyzet feloldására. Elméletileg lehetséges lenne fenntartani a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nagykoalícióját, az SPD azonban erre nem hajlandó. Hétfőn a párt több vezetője jelezte, hogy ragaszkodnak az elhatározáshoz, hogy ellenzékben töltsék a következő parlamenti ciklust.
A Jamaica-koalíció egyeztetésének sikertelensége nem változtatja meg a Bundestag-választás eredményét, amely az SPD számára azt jelenti, hogy ellenzékbe kell vonulnia – szögezte le Ralf Stegner, a szociáldemokraták egyik alelnöke. Az SPD a „súlyos választási vereség után sem taktikázott, és most sem teszi ezt”, hanem ragaszkodik döntéséhez – tette hozzá Twitter-bejegyzésében.
Az SPD egy másik alelnöke, Thorsten Schäfer-Gümbel a Hessischer Rundfunk tartományi közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, az SPD nem „pótkerék” egy bajba került autóhoz, amely felett elveszítette az irányítást a sofőr, azaz Angela Merkel kancellár. Martin Schulz pártelnök korábban többször kiemelte, az SPD nem folytatja a 2013-ban kezdett kormányzást a jobbközép pártunióval.
Elvileg lehetséges út a kisebbségi kormányzás is; a CDU/CSU-nak és az FDP-nek együtt 29 mandátuma hiányzik a többséghez a Bundestagban, így ennek a fekete-sárga koalíciónak más frakciókból érkező szavazatokra lenne szükségük. Ugyanez érvényes a fekete-zöld koalíció esetében is; itt 42 szavazat hiányzik a többséghez. Ugyanakkor, Angela Merkel kancellár nem híve a változékony, bizonytalan többségnek. Tény az is, hogy –kockázatos volta miatt –parlamenti választások után még sohasem alakult kisebbségi kormány Németországban.
A Reuters szerint, Angela Merkel bejelentése, miszerint hivatalosan tájékoztatja a tárgyalások sikertelenségéről az államfőt, arra utal, hogy a kancellár nem kísérli majd meg a kisebbségi kormányzást a Zöldekkel.
A harmadik – legvalószínűbb – forgatókönyvet ilyenképpen az újabb választások jelentik. Ezeket azonban, az alaptörvény szerint, kancellárválasztásnak kell megelőznie. Mindenekelőtt, a szövetségi elnöknek jelölnie kell valakit a tisztség betöltésére, aki akkor lehet kancellár, ha a Bundestag több mint a fele megszavazza. Eddig a Német Szövetségi Köztársaság minden kancellárját így választották meg.
Ha a javasolt politikus nem kapja meg a többség támogatását, akkor kezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. A választások és kancellárjelöltek száma korlátlan. Amennyiben ez nem sikerül, elkezdődik a harmadik választási szakasz, amelyben már a relatív többség is elegendő. Azt választják meg, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta. Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés; ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, az államfő kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet, és 60 napon belül meg kell történniük az újabb választásoknak.
NÓGRÁDI: DRÁMAI A HELYZET NÉMETORSZÁGBAN
A koalíciós tárgyalások kudarcának egyik oka az volt, hogy Angela Merkel úgy indult neki az egésznek, hogy a két kis pártot le tudja gyűrni, ami végül nem következett be – állapította meg Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Reggel című műsorában. Úgy vélte továbbá, hogy a német liberálisok már a következő választásokra „játszanak”. „Amit a liberálisok tettek, az jogszerű, de nem túl szimpatikus lépés” – vélekedett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a választások után négy pártnak kellett volna megegyeznie, ami példátlan a német történelemben, ugyanis mindig egy nagy és egy kis párt, vagy két nagy párt alkotott koalíciót. Nógrádi György szerint, a liberálisok néhány tíz évente eljátsszák, amit most: 1981-ben ők „buktatták meg” Helmut Schmidt kancellárt, amikor egy próbaszavazás után átálltak Helmut Kohlhoz, majd kiírták a választásokat - emlékeztetett. A szakértő hozzátette: nem biztos abban, hogy Európa vezető hatalmának vezetését Angela Merkel kisebbségi kormányzással elvállalná. „Nem lehet úgy az Európai Uniót vezetni, hogy minden nap, minden kérdésben valakivel kompromisszumot kell kötni” – jegyezte meg Nógrádi György. „Most jelenleg Merkel meggyengült; a kérdés az, hogy vissza is vonul-e. Tény, hogy jelenleg legalább öt olyan ember van, aki ugrásra készen várja, hogy helyébe léphessen” – tette hozzá. A szakértő szerint a helyzet mindenesetre drámai, és Merkel valószínűleg mindent meg fog tenni, hogy maradjon. „Lehet kisebbségi kancellárként vezetni Németországot, de ez tragédia az ország és Európa számára” – fűzte hozzá.
