Hosszú távon veszélyes, ha lelkivilágunkat másodlagosként kezeljük
A 2020-as évtől sokan vártuk, hogy minden szempontból kimagasló lesz: kulturális, társadalmi, közösségi, gazdasági vonatkozásban is túlszárnyaljuk 2019-et. Aztán jött a világjárvány, amely felborított mindent, viszonylagossá vált addig többnyire kiszámítható és biztonságos életvitelünk, két hónapig majdhogynem házi fogságra voltunk ítélve, lakhelyünket csupán bizonyos feltételekkel hagyhattuk el, szirénázó rendőr- és csendőrautók vettek körül. Le kellett mondani családi eseményekről, sőt egymás meglátogatásáról is. Sokak elvesztették állásukat, anyagi helyzetük jelentősen romlott, a nyári tömegrendezvények elmaradása miatt a város és a közösség nagyarányú bevételtől esett el, a világjárvány még sok ideig kihat a gazdaságra. Az online oktatás a családok programját is megzavarta, nem beszélve az új módszernek való megfelelési nehézségekről.
Fokozzák a szorongást a megszorítások
Pszichológusok elemezték a járványnak az emberek lelkiállapotára tett hatását, és megállapították, hogy a különböző formában jelentkező emocionális gondok szorosan összefüggnek a hatóságok által fokozatosan vagy hirtelen bevezetett megszorításokkal, a személyi szabadság visszaszorításával és a mozgásszabadság korlátozásával. Szerintük a szedentáris életmódot, az otthoni tevékenységeket előtérbe helyező személyeket kevésbé érintették a különböző korlátozások, ellenben a társadalmi életben is aktívabbak, a rendszeresen kirándulók sokkal jobban megszenvedték az utóbbi hónapokat.
Megállapították, hogy az utóbbi hónapokban sokkal többen panaszkodnak szorongásra, jóval gyakoribb a depressziós megnyilvánulás, és mindezt a bizonytalanság, a gyakran változó helyzetek, a kilátástalanság, a konkrét és tervezhető jövőkép hiánya meg a tehetetlenség érzése okozza. Társadalmi életünk jelentős visszaszorítása, a társasági tevékenységek hiánya egyaránt fokozza ezeket az életérzéseket – mondják a szakemberek.
Egy kolozsvári pszichológus a román sajtónak azt nyilatkozta, az utóbbi hónapokban egyes pácienseinél fokozottabb szorongást észlelt, másoknál ez a lelkiállapot viszont most jelentkezett. – Az emberek egyre inkább aggódnak a jövő miatt. Ugyanakkor egyre hangsúlyosabban jelentkezik a társadalmi kapcsolatok hiánya miatti szomorúság. A világjárvány sokkal jobban érintette azokat, akik széles baráti, ismerősi körrel rendelkeznek, sokat járnak társaságba. Külön kiemelném az időseket, illetve az óvodai, iskolai élményektől és kalandoktól megfosztott gyermekeket. Ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy sokan egyedül élnek és otthonról dolgoznak, számukra hatványozottan nyomasztó érzés egyedül lenni otthon és a „munkahelyen” is – emelte ki a szakember.
Szerinte a testi egészség mellett rendkívül fontos a lelki egyensúly és a mentálhigiénia. Úgy gondolja, hosszú távon veszéllyel jár, ha lelki világunkat másodlagosként kezeljük, s csupán a testi egészségünkre összpontosítunk. A szakember szerint külön kategóriát képeznek azok, akik az új koronavírus miatt bevezetett gazdasági megszorítások következtében munkanélküliek lettek.
Esetükben erőteljesebben jelentkezik a szorongás és a szomorúság érzése. Fontos, hogy a munka nélkül maradt személyek hogyan magyarázzák meg maguknak ezt a helyzetet. Egyesek a megoldásokra összpontosítanak, és azt mondják: hadd lám, az adott helyzetben mit tehetek. Mások ugyanakkor valóságos tragédiaként fogják fel a kialakult helyzetet, és úgy állnak hozzá a dologhoz, hogy ilyen borzalom sohasem fordult még elő velük. Azt gondolják, semmit sem tehetnek és nem sikerül más állást sem találniuk – jelentette ki a szakember.
A folyamatos együttlét a családra is nyomást gyakorolt
Ljubomir Petrov pszichológust kértük meg, hogy elemezze az immár nyolc hónapja tartó helyzet pszichológiai vonatkozásait. Hiszen ez idő alatt megéltünk szigorú kijárási korlátozást, folyamatos rendőri ellenőrzést, utcai katonai felügyeletet…
– Az elmúlt hónapokban az emberek lelkében jelen volt a betegségtől, illetve annak lehetséges következményeitől való félelem. Bármilyen kényszerhelyzet és erődemonstráció ellen gyakori reakció a lázadás, természetesen ez is jelen volt. Hogyan, mennyire ingott meg az emberek biztonságérzete? Hangsúlyoznám, hogy nagyszüleink sem éltek át ilyen helyzetet, nincs és nem volt mihez viszonyítanunk. Nem tudjuk mennyit tart, nincsenek pontos információink arra vonatkozóan, milyen egészségügyi, gazdasági következményei vannak, lesznek. Ez mind tehetetlenségérzetünket, bizonytalanságunkat növeli. A jövő nem belátható, pedig a biztonságérzetünket növelné, ha tudnánk, mikor, mi és hogyan fog történni – nyilatkozta a Szabadságnak Ljubomir Petrov.
A szakember szerint az utóbbi hónapokban egyértelműen megnőtt a szorongó és a depresszióval küszködő személyek száma. Rengeteg minden hirtelen megváltozott.
Óvnod kell a szüleidet, nagyszüleidet, családodat. Gyakori, hogy a szociális interakciók korlátozódtak, pontosan szabályozva van, kivel és hogyan, milyen körülmények és feltételek mellett lehet találkozni. A spontán interakciók majdnem teljesen eltűntek, lemerevedtek, nem tudom, megölelhetem-e azt az ismerősömet, akivel találkozom, vagy inkább csak köszönök és hátrébb lépek. Eddig a munkahelyen együtt dolgoztunk a kollégákkal, most viszont csupán online látom őket. Ha tanár vagyok, gyorsan meg kell tanulnom az online oktatás csínját-bínját, kisgyermekként eddig tiltottak a géptől, most pedig leginkább képernyőn látom a barátaimat, az osztálytársaimat és az iskolai órák is online zajlanak. A feje tetejére állt minden – fogalmazott a pszichológus.
Ljubomir Petrovtól afelől is érdeklődtünk, van-e speciális koronavírus-terápia.
Kifejezetten koronavírus-terápia nincsen, legalábbis én nem tudok róla. De van tanácsadás, terápia a koronavírussal kapcsolatos szorongások, félelmek kezelésére, vagy akár az új helyzet miatt fellépő változások kezelésére, a mostani állapotokhoz történő alkalmazkodás segítésére – mondta.
Hogyan tudják kezelni és feldolgozni az emberek a bezártságot, a kilátástalanságot, a folyamatos változásokat, a társadalmi tevékenységek hiányát? Mivel pótolhatják ezeket? Kiket érintett leginkább a március óta tartó helyzet? Szerinte inkább azokra volt negatív hatással mindez, akik nehezebben tudnak alkalmazkodni az új helyzethez.
Nem egy olyan aktív személyt ismerek, aki a szükségállapot idején bevezetett részleges kijárási tilalom idején edzéstervet dolgozott ki, rendszeresen kocogott a tömbház körül a saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal a zsebében. A helyzetelemzéshez viszont az is hozzátartozik, hogy ritka az a személy, akinek az új helyzet ne okozott volna valamilyen nehézséget. Kapcsolatainkra, anyagi biztonságunkra volt és van hatással.
A családokra is nyomás nehezedett amiatt, hogy a szükségállapot idején a házastársak folyamatosan együtt voltak, majd a gyermekek is otthonról tanultak.
Fokozza a szorongást a jövőkép hiánya, a tehetetlenségérzet
A folyamatos együtt élés egyben lehetőség, erősítheti a kapcsolatokat, de megnövekedett feszültséget okozhat, diszharmonikus hatása is lehet. Ha meg tudom beszélni a társammal, a családdal a nehézségeket, közös terveket készítünk, ha este elővesszük a társasjátékot, akkor a helyzet a családi kapcsolatokat erősíti. Amennyiben viszont a tehetetlenséget élem meg és ezt az érzést hagyom eluralkodni magamon, akkor gyakran feszültség alakul ki bennem és a család lesz a villámhárító, tovább növelve a már amúgy is meglévő feszültséget. Mit tanácsolnék annak, akinek pozitív lett a tesztje? Hogyan foglalja le magát a 14 nap elkülönítés alatt? Egyetemes recept nem létezik. Fontos tudatosítani, hogy ez a helyzet ne vezessen szociális elszigetelődéshez. Bármilyen megengedhető formában jó kapcsolatot tartani a számunkra fontos személyekkel, annyit, amennyit az illető szükségesnek érez. Erre egyik lehetőség a videóchat. Amennyiben egy kis csendre, nyugalomra van igényed, add meg rá a lehetőséget, fejezd ki ezt az igényed. Ha a betegséggel kapcsolatosan vannak tisztázatlan kérdéseid, tedd fel a kezelőorvosnak. Kérdezd meg, mit tehetsz és mit nem, akár otthon, akár kórházban vagy. A bizonytalanságérzetet csökkenti, ha támpontjaim vannak. Mindenkinek fel kell tennie a kérdést: mi segít kikapcsolni? A zenehallgatás, esetleg egy film, amit rég tervezel megnézni? Egy könyv elolvasása, vagy bármi más – sorolta a lehetőségeket a szakember.
Sokan lázadnak, agresszívebben viselkednek
A Docbook internetes orvosi platform adatai szerint a múlt év azonos időszakához képest idén robbanásszerű, 76%-os növekedést észleltek a pszichológiai szakrendelések vonatkozásában. A digitális platform segítségével csak szeptemberben 10 ezer különböző szakorvosi előjegyzést igényeltek, 2020 első kilenc hónapjában pedig összesen 67 ezret. Az előrejelzések szerint év végéig az előjegyzések száma meghaladja majd a 100 ezret. Teret nyertek az online szakorvosi rendelések, a videókonzultációk.
A platformon jelen lévő egyes pszichológusok szerint a lelki gondozással kapcsolatos internetes keresések száma is növekedett. Sokaknál jelentkezett lázadás, sokan pánikrohamot kaptak, megnövekedett a válások száma. Több párkapcsolat felbomlott, a partnereknek pedig nem sikerül új társat találni a minimálisra csökkent kapcsolati lehetőség miatt – ez is növeli a szorongást, a bizonytalanságérzetet. A pszichológusok szerint a lázadás azoknál a személyeknél jelentkezik, akik nem hisznek a vírus létezésében és világméretű összeesküvés áldozatainak vélik magukat: úgy gondolják, olyan megszorításokat kell betartaniuk és elviselniük, amelyeknek nincs értelme. Azt hiszik, a vírus mögött csak mesék és mítoszok állnak, ez táplálja felháborodásukat. Az emberekben felgyűlt a feszültség, agresszívebben viselkednek. Megfigyelték, elsősorban a könnyebb anyagi helyzetben lévők hisznek az összeesküvés-elméletekben, akik nem képesek elmélyültebb és elvontabb gondolkodásra. Továbbá a fiatalokra nagyon kihat a bezártság, az elszigeteltség.
Még inkább egyedül érzik magukat az idősek
A minap szerkesztőségünket telefonon kereste meg egy idős hölgy, aki egyszerűen csak beszélgetni óhajtott valakivel. Elmondta, gyereke külföldön él, ő több éve özvegy. Vidám, társaságkedvelő ember, de nincs kivel beszélgetnie, az istentisztelet után is mindenki gyorsan szétszéled, már senkivel sem lehet szóba állni – mesélte.
Szintén a társaság hiányára panaszkodott több idős személy, aki részt vesz a Kolozs megyei RMDSZ által is támogatott Szomszédok elnevezésű programban, amely a harmadik korosztály bevásárlási és számlafizetési igényeit próbálja kielégíteni.
– A szükségállapot eleje óta az időseknek segítek bevásárolni, számlákat fizetni, vagy akár a táblagép operációs rendszerét újratelepíteni. Több esetben az idős személy csak annyit mondott, tegyem le a termékeket, mondjam meg, mennyivel tartozik, és beszélgessünk – mondta a szomszedok.ro egyik önkéntese.
A hatóságok nemrég ingyenesen hívható telefonszámot tettek közzé, amelyen reggel nyolctól éjfélig a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lelki gondozást vállalnak: 0800-070030.
