Saját, kicsi hősöket teremteni – magyar krimi-thriller a Filmtettfeszten

Saját, kicsi hősöket teremteni – magyar krimi-thriller a Filmtettfeszten
Az elmúlt 30 év meghatározó – nyilvános vagy éppen elhallgatott – eseményeit dolgozta fel krimibe, thrillerbe ültetve Ujj Mészáros Károly rendező és Hegedűs Bálint forgatókönyvíró legújabb közös filmjükben, az X – a rendszerből törölve című alkotásban. A Liza, a rókatündér alkotói most a hétköznapi hősök fontosságáról beszélnek, a kiemelkedő tehetségű, ám pánikbeteg, magánnyal és félelmekkel küzdő rendőrnőjük, Éva (Balsai Móni) száll szembe egy sorozatgyilkossal, középszerű, korrupt rendőrökkel és tisztekkel, egy választás előtti várossal, misztériumokkal, valamint a múlt rendszerből örökölt titkos társaságokkal. A filmet a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle hozta el a kolozsvári közönségnek, a csütörtök este, a Győzelem moziban vetített alkotás megtöltötte a termet.

A vetítést követő közönségtalálkozón Ujj Mészáros Károly rendezőt, forgatókönyvírót, Hegedűs Bálint forgatókönyvírót, valamint Balsai Mónit, a film főszereplőjét Németh Előd filmkritikus faggatta, de a közönség is bekapcsolódhatott a beszélgetésbe.

Az alkotók elmondták: mindnyájukat megviselte a film készítése, az abban bemutatott „sok borzalom és pokoljárás”, viszont megérte, mert úgy gondolják, fontos dolgokról szól.

– A Liza, a rókatündérnek volt egy üzenete, az hogy szeretni érdemes. Arra gondoltam, hogyha ezt az üzenetet sikerült átvinni, akkor most másik nagyon fontos üzenettel kell próbálkoznunk, mégpedig: legyenek hősök. Igazából ez volt az a mondat, ami a forgatókönyv kiindulópontját adta – jegyezte meg Ujj Mészáros Károly. A rendező szerint a magyar filmekben csak nagyot bukó hősök vagy antihősök szerepelnek, „ezért kezdtük el írni a forgatókönyvet, hogy egy egészen kicsi kis hősünk nekünk is legyen”.

Balsai Móni szerint az általa játszott szereplőnek fontos küldetése van, az, hogy hétköznapi ember is lehet hős, ezért büszke arra, hogy Évát megformálhatta.

A film egy fikcionalizált, mégis hiteles Magyarországon zajlik, a történet az 1980-as évekig megy vissza, feldolgozza az előző rendszerből örökölt titkokat, a rendszerváltás körülményeit, az elmúlt 30 év politikai eseményeit. A forgatókönyvíró páros elmondta, a rendszerváltás körüli ügyek, az ügynökakták még mindig nincsenek nyilvánosságra hozva, ezek titkosítását a hatalmon lévő kormányok erőltetik. „Ezeket búvópatakként lehet zsarolásra és hasonló dolgokra felhasználni. Nagyon idegesít bennünket ez a dolog, ezért ez adja a filmbeli nyomozás kiindulópontját. De rengeteg olyan történés van a magyar közéletben, ami az elmúlt 30 évben bosszantó volt, így nyilván ezeket is beleépítettük a forgatókönyvbe” – hangzott el a beszélgetésen.

Mint mondták, ez egy társadalmi terápiafilm és nem politikai krimi. „A magyar közönség el kell kezdjen egy diskurzust arról, hogy mi történt velünk az elmúlt 30 évben. Melyek azok a traumák, amelyek itt élnek velünk, azok a csontvázak, amelyeket szeretnénk besöpörni az elegáns perzsaszőnyeg alá, vagy amelyek ki akarnak esni a gardróbból. Hogyha ez a beszélgetés beindul, akár ennek a filmnek a hatására, akkor fontos munkát végeztünk, túl azon hogy elmondtunk egy fordulatos krimit, ami műfajilag megáll a lábán”, fogalmazott Ujj Mészáros Károly rendező.

(Borítókép: A közönségtalálkozó résztvevői, balról jobbra: Hegedűs Bálint, Ujj Mészáros Károly, Balsai Móni, és Németh Előd. Fotó: Filmtettfeszt)

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Váratlan, ám korántsem véletlen, hogy a nyugati életvitel és értékrend felé tájolás éppen keletről érkező impulzusra történt – véli Lucian Boia történész, akinek immár a nyolcadik kötetét publikálta a Koinónia Kiadó. A románok és Európa című kötet ihletett fordítója Vallasek Júlia, aki másodízben magyarítja a mítoszokat és berögzöttségeket rendre megkérdőjelező történészprofesszort – vele szerveztek beszélgetést a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
KultSzínTér