Megemlékezés a II. világháború kitörésének 80. évfordulóján Varsóban
(Borítókép: Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond a varsói megemlékezésen. Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)
A második világháború kitörésének nyolcvanadik évfordulóján tartott nemzetközi megemlékezésen Steinmeier kijelentette, hogy „a háború német bűn volt”, és ezt a „fájdalmas örökséget” soha nem felejti el a német nemzet.
Emlékeztetve arra, hogy a náci Németország meg akarta semmisíteni Lengyelország „kultúráját, városait, lakosait, minden élőlényt”, a német államfő bocsánatot kért „Németország történelmi bűnéért”, az áldozatoknak okozott szenvedésekért.
Frank-Walter Steinmeier egyúttal szorgalmazta a néhai lengyel pápa, Szent II. János Pál által 1979-ben kezdeményezett, megbocsátást is magában foglaló lelki megújulás folytatását az immár egyesült Európában.
A megemlékezésen szintén résztvevő Mike Pence amerikai alelnökhöz intézve szavait Steinmeier méltatta az Egyesült Államok világháborús szerepét. Hangsúlyozta, hogy Európának „erősebbnek és öntudatosabbnak kell lennie”, viszont „Amerika nélkül soha nem lesz erős, és soha nem fordul szembe Amerikával”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „Amerikának is partnerekre van szüksége”, és szorgalmazta e partnerség további fejlesztését.
„Felelősségünk az is, hogy soha többé ne éledjen újjá a nacionalizmus, Németországban soha többé nem kiabálhassák a »Deutschland, Deutschland über alles« (Németország mindenek felett) jelszót” – jelentette ki Steinmeier, hozzátéve, hogy egyetlen nemzet sem rendelhet maga alá más nemzeteket.
A Lengyelországban született Edward Mosberg 93 éves holokauszt-túlélő a Varsóban tartott megemlékezésen (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Andrzej Duda lengyel elnök arról beszélt, hogy „a második világháború talán be sem következett volna”, ha a nyugati szövetségesek kezdettől fogva határozottan felléptek volna a hitleri Németországgal szemben. „Ez nagy tanulság számunkra, Európa és a világ vezetői számára” – hangsúlyozta.
Ma sem „szabad napirendre térni az ilyen lépések felett, szankciókra, határozott lépésekre van szükség”, ha valaki katonai támadást indít – mondta a lengyel elnök, utalva Georgia 2008-as és Ukrajna 2014-es orosz megtámadására.
A megemlékezést abból az alkalomból tartották, hogy Németország 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot. Az egész napos varsói évfordulós rendezvényeken negyven ország képviselői, köztük közel húsz államfő vett részt a NATO, az Európai Unió és az uniós Keleti Partnerség tagországaiból.
Moszkva: Varsó ostoba helyzetbe hozta magát
Lengyelország rég nem hozta magát olyan ostoba helyzetbe, mint azzal, hogy nem hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt a második világháború kitörésének 80. évfordulóján tartott megemlékezésre – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Facebook-bejegyzésében.
Zaharova Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettesnek a Radio Maryja adón elhangzott nyilatkozatára reagált, amely szerint a megemlékezésre „korszerű kritériumok” alapján csak a NATO, az EU és az uniós keleti partnerség tagállamait hívták meg.
„Ilyen ostoba helyzetbe rég nem hozta már magát Varsó” – írta az orosz diplomáciai tárca szóvivője.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke az évfordulóval kapcsolatban azt mondta, hogy a lengyel vezetés az esemény átpolitizálásával a Lengyelország felszabadításáért elesett szovjet katonák és tisztek emlékét csúfolta meg azzal, hogy nem hívta meg Putyint.
„A szatellitországok természetesen tetszeni és szolgálni akarnak azoknak, akik a szárnyaik alá vették őket, és eközben nem veszik észre, hogy magatartásuk megcsúfolja a történelmet, az emberséget és az erkölcsöt. De az ilyen magatartásból az oltalmazó országok sem kérnek” – mondta Vologyin.
A házelnök rámutatott, hogy Oroszországnak a második világháborúban játszott döntő szerepét minden állam elismeri, beleértve a Hitler-ellenes koalíciót alkotó Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy egyetlen a második világháborúról való megemlékezés sem lehet teljes Oroszország részvétele nélkül, amelynek szerepét nem lehet túlbecsülni.
