Száz év – két különböző életút. Iris Apfel rengeteget utazott, sikeres textilcéget alapított, kilenc first ladyvel dolgozott együtt az amerikai elnöki rezidencia, a Fehér Ház belső építészeként. A divatvilág 85 éves korában fedezte fel. A sikere töretlen: jövőre újabb ruha- és ékszerkollekciókkal debütál. Az én nagymamámnak – és még nagyon sokunk felmenőinek – a nagyvilágból legfennebb Bécs jutott, az is a bécsi döntés formájában. A Feleken húzódó határ, az innenső felén a Kolozsvárra költözött fiatalasszony, a másik oldalon a dél-erdélyi Abrudbányáról felutazó édesanya, köztük a szögesdrót kerítés… Aztán közel ötven év kommunizmus, kisajátítással és gyári munkával – három váltásban. Kis, törékeny asszony, tele aggodalommal, állandóan félt valamennyiünket. Ezért, ha csak lehet, nem szívesen terheljük rossz hírekkel. Emlékszem, 89 decemberében hozzá futottunk, és amikor az utcára néző ablak alatt felvonultak a tankok, ijedten hátrafordultam, hogy valami megnyugtatófélét mondjak „félős” nagymamámnak. De a várt riadalom helyett higgadt szempár fogadott. Mint amelyik már látott tankot, fegyvert, rohamosztagot. A tévében aztán bejelentették a statáriumot, nagymamám erre összevonta a szemöldökét, majd feltette a levest főni. Mert ebédelni csak kell! – mondta nyugodtan.
Száz év – két különböző női sors. Vagy mégsem annyira? Az egyik születésnapi cikkben Iris a jókedv fontosságáról beszél. Mintha nagymamát hallanám. Családi szabály: kopogás az ajtón, mosoly fel, mert Bubu nem szereti a szomorú arcokat. Aztán, ha már fent van a mosoly, valahogy a lelkünk is hozzáidomul... Egy másik magazinban Iris a színek jelentőségére hívja fel a figyelmet. Nem számít, mennyire harsányak! – vallja. (Hirtelen visszahőkölök a képen látható kárminvörös és türkiz összeállítástól és az erre zuhanó ékszerkavalkád látványától…) Nagymamám is szereti a színeket, de ő a pasztellárnyalatokra esküszik. Soha nem láttam szürkében vagy feketében. A sötét öregít! – vallja egy divatdiktátor határozottságával. Híres kortársával ellentétben nagymama diszkrét gyöngysort visel és az elmaradhatatlan klipszet, ezek nélkül soha nem mutatkozik szűk családi körben sem. „Ha rendben van a frizurád és csinos cipőt hordasz, nyert ügyed van az életben!” Ez ugyan Iris Apfel mondásaként marad meg a divattörténelemben, de akár nagymama életfilozófiája is lehetne. „Ha rendben van a frizurád, rendben van a lelked is! S ha nem, majd hozzáigazodik…” – mondaná nagymamám. (Vajon ez lenne a hosszú élet titka?)
