SZÉKELY KRISZTA, ZAY ÉVA
A június 9-ei győzelem az erdélyi magyar közösség győzelme – vezette fel politikai tájékoztatóját Kelemen Hunor, külön köszöntve az SZKT-n részt vevő polgármestereket. „A június 9-ei választáson a magyar közösség világos üzenetet küldött minden irányba: azt az üzenetet, hogy erős közösség vagyunk, amely felelősséget vállal sorsáért” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A politikus köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzátettek ehhez a választási győzelemhez, különösképpen a romániai magyaroknak, akik megbíztak a szövetségben. „A közösség bizalommal fordult felénk, és a szövetség üzenete találkozott a közösség elképzeléseivel, problémáival” – mutatott rá Kelemen Hunor. Mint fogalmazott, minden egyes szavazat mögött egy ember áll, a maga életével, sorsával, reményeivel, és minden egyes voks az RMDSZ iránti bizalmat jeleníti meg.
A számokat összegezve folytatta: az RMDSZ európai parlamenti listája több mint 580 ezer szavazatot kapott, amelyhez hasonló magas szavazatszám nem volt az elmúlt húsz évben. „Ez annak köszönhető, hogy a közösség érdekét helyeztük első helyre. A kampány során elmondtuk: országos szinten magas lesz a részvétel, ennek megfelelően a sikerhez 500 ezer szavazatra bizonyosan szükség lesz; ennél sokkal többet kaptunk, láthattuk, vannak olyan tartalékok, amelyeket közösségi összefogással lehet mozgósítani” – nyomatékosította a szövetségi elnök. Hozzátette: a számok is tanúsítják, hogy az RMDSZ a közösség hiteles szervezője, képviselője. „Hiteles képviseletet adtunk, és adunk a közösségnek ezután is, elvisszük a hangját az európai Parlamentbe, és el fogjuk vinni újra Bukarestbe is” – emelte ki Kelemen Hunor.
Elmondta továbbá: az RMDSZ EP-jelöltjei a kampányban őszintén beszéltek az európai ügyekről, arról, hogy milyen kihívások előtt áll az EU és annak polgárai. A partiumi, szilágysági, erdélyi, bákói magyarok egyaránt megértették a tétet, azt, hogy miért kell ott lenniük a magyarság képviselőinek az EP-ben, és milyen lehetőségek vannak ebben a képviseletben – mutatott rá Kelemen Hunor. Megállapította, az RMDSZ europragmatikus álláspontot képvisel – ennek megfelelően, „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.
Jól szerepelt az RMDSZ az önkormányzati választásokon is – folytatta Kelemen Hunor. A választási eredmények egyértelműen tanúsítják: ahol jó munka volt az elmúlt években, érdemben zajlott közösségépítés és településfejlesztés, az meglátszott a szavazatszámon.
Emlékeztetett: az RMDSZ-nek 200 polgármestere lett, négy megyei tanácselnöke, továbbá országszerte 2524 önkormányzati képviselője, amely 164-gyel több mint 2020-ban volt. A szövetség 104 tanácsossal került be a megyei önkormányzatokba, amely szám 12-vel több, mint négy éve volt.
Meg kell ismételni a június 9-ei eredményeket
„Választási maratoni esztendőben vagyunk, és csak az első forduló járt le. Elnökválasztásra készül az ország, decemberben pedig parlamenti választás lesz. Meg kell tudnunk ismételni a június 9-i eredményt, mert ha Bukarestben erős lesz a képviseletünk, a kormányzati szereplést is biztosítani tudjuk, és ezáltal az önkormányzatokat, közösségeinket tudjuk segíteni” – emelte ki az RMDSZ elnöke.
Nem áll készen az elnökválasztásra a PNL
A politikus elmondta: a PSD–PNL-koalíció mindeddig nem tudott az elnökválasztás időpontja kapcsán dönteni. Tavasszal ugyanis a PNL kérésére a szociáldemokraták beleegyeztek abba, hogy előrehozzák az önkormányzati választást, és megállapodtak: az államfőválasztást szeptemberben tartják.
„Mindazonáltal, amikor a választási sivatag átkelésére készülő liberálisok kaptak tevét, vizet, és elérték az oázist, azt mondták: nem jó a szeptember. Később kiderült: az október sem jó nekik, novemberi időpontot kértek az elnökválasztásra” – magyarázta Kelemen Hunor.
A PNL – amint a sajtónak nyilatkozva Kelemen Hunor elmondta – vélhetőleg azt remélte, hogy a hivatalban levő Klaus Iohannis államfő tisztséget nyer a NATO-ban, vagy esetleg az EU-ban, és nem tölti ki a teljes mandátumát; ez esetben a funkciót ideiglenesen a szenátus elnöke, Nicolae Ciucă PNL-elnök vette volna át, és ezáltal kiváló pozícióból vezényelhette volna le az elnökválasztási kampányt. (Nem így történt: Iohannis nem kapott tisztséget, letölti az elnöki mandátumát, a liberálisok pedig nem állnak készen a választási versenyre – szerk. megj.)
„Ez a magatartás nem meglepő, ugyanakkor elfogadhatatlan; azt mutatja, hogy az egyéni érdek felülírja a közösség, az ország érdekét; és mutatja azt is, hogy a PNL nem áll készen az elnökválasztásra, ezért spekulál” – magyarázta Kelemen Hunor.
Mindazonáltal, bármikorra tűznék ki az államfőválasztás időpontját, az RMDSZ jelöltje ki fog állni a választók elé, és bizalmat fog kérni – emelte ki.
Az RMDSZ jelöltjének mindenki számára lesz üzenete
„Az RMDSZ jelöltje a magyarok hangjaként nem csupán a magyarok problémáiról, elképzeléseiről, félelmeiről és reményeiről fog beszélni; lesz üzenete az egész ország számára, el fogja mondani, hogy milyen országot akarunk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette: az RMDSZ képes arra, hogy olyan államfőjelöltet indítson a választáson, aki olyan jövőképet vázol majd fel, amely jó az ország minden polgárának.
Tudatta: a jelölt személyéről akkor dönt az RMDSZ, amikor a kormánykoalíció elhatározza a választás időpontját. Ha nyáron kell ezt a döntést meghozni, akkor a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) határoz, ha pedig szeptemberben, akkor újra összehívják a Szövetségi Képviselők Tanácsát.
A decemberben esedékes parlamenti választásnak úgy indul neki az RMDSZ, hogy ott kell lennie azt követően a kormányban is, mivel így tudja építeni Erdélyt, segíteni a közösséget, így járulhat hozzá ahhoz, hogy Románia jobb, élhetőbb ország legyen, nyomatékosította a szövetségi elnök. Hozzátette: a közeljövőben vélhetőleg újra terítékre kerül majd a közigazgatási reform kérdése. Az RMDSZ képviselőinek olyan reformtervet kell a parlamentben, kormányban megjeleníteniük, amely a teljes ország lakosságát szolgálja, és amely senkit nem tesz kiszolgáltatottá.
„A munkát még nem végeztük el; a következő időszakban is jelen kell lennünk a közösségekben, meg kell hallanunk az emberek hangját. Amint a labdarúgó Európa-bajnokság meccsei is mutatják, a játék az utolsó pillanatokig tart. Gólt kell rúgni december 8-án, és dolgoznunk kell a magyarokért, odaadással, alázattal” – összegezte Kelemen Hunor.
A Szabadság kérdésére, hogy adott esetben vállalná-e az RMDSZ államfőjelöltjének szerepét, Kelemen Hunor megismételte: személyeket egyelőre nem nevesítenek, de tudják, körülbelül milyen profilú jelöltre lenne szükség. Az RMDSZ-ben négy-hat politikus bizonyosan van, aki ennek a szerepnek megfelelne, aki végig tudná vinni az elnökjelölti kampányt – mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: az egyéni ambíciók, opciók most nem különösebben fontosak, a lényeg az, hogy vannak olyanok, akik közül választani lehet.
Most kellene szerénynek lenni
A politikai beszámolót vita követte. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke, aki ötödik mandátumát a szavazatok több mint 85 százalékával szerezte meg, történelmi győzelemnek nevezte az RMDSZ által elért eredményt. Továbbra is igaz a megállapítás: az erdélyi magyarok lakta települések kétharmadának magyar polgármestere van, az általuk igazgatott terület összfelülete Szlovénia-nagyságú országnak felel meg – mondta.
„Most kellene szerénynek lenni, hiszen ez a győzelem ugyanakkor felelősséggel is jár, csak nagy munkával, odaadással lehet ezt a bizalmat meghálálni” – mondta. Külön gratulált azoknak, akiknek sikerült a roma közösség szavazatait megszerezni. A június 9-ei megmérettetés egyik kiemelkedő győzelme Gál Alináé, a Londonban tanult fiatal hölgy tölti be ősztől a Bákó megyei Gajcsána község polgármesteri tisztségét.
Az államfőválasztásról szólva kiemelte: Erdélyben minden választás sorsdöntő, az RMDSZ-nek azért kell önálló jelöltet állítani, hogy ezáltal is felerősítse a közösség hangját, és tudatosuljon a román társadalomban, hogy magyarok nélkül nem lehet jövőt tervezni ebben az országban. Antal Árpád szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök az a személy, aki a legalkalmasabb erre a szerepre.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ennek az évnek a legfontosabb megmérettetése az év végi parlamenti választások, ott kell majd igazán jól szerepelnie a magyar közösségnek. Reméli, hogy akkor majd összejön akár 600 ezer szavazat is.
Segítség nélkül a szórvány lemorzsolódna
A szórványfrakció nevében Benedek Zakariás képviselő szólt. A szórvány az a közösség, amely külső segítség nélkül lemorzsolódna. Ezt a segítséget köszönte meg az RMDSZ-nek. Meg is lett az eredmény: a 2020-as mélypont után a szórványközösségek idén nagyon jól teljesítettek.
Megköszönte azoknak az önkormányzati jelölteknek is, hogy adták nevüket az RMDSZ-listához, akik pontosan tudták, nincs esélyük mandátumot szerezni. Ez igencsak bátor dolog kisebbségi környezetben – derült ki szavaiból.
„A szórványban valóban minden magyar számít” – idézte a képviselő az RMDSZ egyik fő jelmondatát hozzátéve: az RMDSZ is joggal számíthat minden szórványban élő magyarra.
Cseke Attila szenátor a Partium-frakció nevében azt hangsúlyozta: a magyarok megérdemelten győztek, a közösség értékelte az elmúlt négyévi munkát. Az EP-képviselők munkájának is látszott az eredménye az elmúlt öt évben, rávilágítottak olyan kérdésekre, amelyekkel mások nem foglalkoztak. Bebizonyosodott: ahol erős volt az önkormányzati csapat, ott magas szavazataránnyal lehetett nyerni – tette hozzá.
Az ifjúság nevében felszólaló Szilágyi Dóra MIÉRT-elnök beszédében azt emelte ki: jóllehet az országos statisztikák szerint a fiataloknak a választásokon való részvétele 13 százalékkal csökkent az elmúlt négy évhez viszonyítva, számításaik szerint a magyar fiatalok esetében épp az ellenkezője tapasztalható, 10-13 százalékkal emelkedett a részvétel. Nem igaz tehát, hogy az ifjakat nem érdekli a politika, csak meg kell tudni szólítani őket – vélekedett. Rajtuk biztosan nem fog múlni az államfő-, illetve a parlamenti választás sikere – tette hozzá.
Akkorát nyert Udvarhely, hogy még Csíkból is látszik!
A Székelyföld-frakció nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor a történelmi időkre visszanyúló csíki–udvarhelyi rivalizálást meghazudtolva, az „együtt győztünk” jelszó szellemében nyilvánosan megdicsérte az udvarhelyieket, ahol 2008 óta most újra RMDSZ-es polgármester került a város élére.
„Akkorát nyert Udvarhely, hogy még Csíkból is látszik!” – gratulált Tánczos az RMDSZ jelöltjének, Szakács-Paál Istvánnak.
Gratulált a Hargita Megyei Tanács új elnökének, Bíró Barna Botondnak is, aki a tisztséget 2008 óta betöltő Borboly Csabát váltja. Bár a szenátor nem nevesítette a visszaléptetését nehezen fogadó volt tanácselnököt, bírálatának ő lehetett a célpontja. Hogy Borboly nélkül is működik a szervezet, bizonyítja az a 103 ezer szavazat, amit utódja kapott, és ami nagy ugrásnak számít a négy évvel ezelőtti 69 ezer vokshoz képest – mondta.
Külön gratulált azoknak a jelölteknek, akik nemcsak a helyi magyar, hanem a román közösség egy részének szavazatával nyerték el mandátumukat, példának Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit, Szászrégent hozta fel. Ez utóbbiban a magyarok számaránya alig 20 százalék, az RMDSZ jelöltje pedig több mint 50 százalékkal nyert.
Véleménye szerint ezt a sikertörténetet kellene folytatni az elnök- és a parlamenti választásokon is, ennek egyik garanciája az lenne, ha az erdélyi magyarság 80-90 százaléka bizalmának örvendő Kelemen Hunor szövetségi elnök vállalná a jelölést.
A Maros megyei SZKT-tagokat tömörítő Novum Fórum-frakció nevében Péter Ferenc újrázó megyei tanácselnök szólt, aki szerint nagyrészt Kelemen Hunor érdeme, hogy Bukarestben a román pártvezetők úgy döntöttek, nem állítanak közös jelöltet Marosvásárhelyen, illetve Maros megyében, mint ahogy Szatmárnémetiben és Szatmár megyében sem.
A "kézfogásos" RMDSZ
Kereskényi Sándor, Szatmárnémeti újraválasztott polgármestere is azt emelte ki: a megyeközpontban a magyarok számaránya 35 százalék körüli, az RMDSZ jelöltjeként 65 százalékkal újrázhatott. Hasonló sikert ért el Szatmár megye RMDSZ-es tanácselnökjelöltje, a továbbra is hivatalban maradó Pataki Csaba.
És hogy mi a Szatmár megyei siker titka? Mindenekelőtt a személyes kapcsolatfelvételt emlegette. „Én a kézfogásos RMDSZ-ben hiszek” – fogalmazott.
Emlékeztetett: sem Maros, sem Szatmár megyében sem volt szociáldemokrata-liberális összefogás, ami alaposan megnyirbálta volna a magyar jelölt esélyeit, Szatmárnémetiben a PNL azonban összeállt az AUR-ral, folyamatosan a magyarveszéllyel kampányolt. Nem sok sikerrel, a városban ugyanis Kereskényi 700 voksot kapott csak románoktól.
„Sikerült áttörni az etnikai szavazás falát, megértetni a románokkal, hogy mi is tudjuk és akarjuk képviselni érdekeiket” – mondta. Meglátása szerint még hatásosabbá kell tenni a szélsőségesek elleni fellépést, hiszen ezentúl George Simionék pártjának képviselői a különböző testületek tagjaiként megpróbálnak majd a magyar közösség ellen hangolni.
Az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű frakciójának nevében felszólaló Kelemen Kálmán arról beszélt, hogy a választásokra készülve már két éve elkezdte a kampányt, több helységet bejárt és „adta el az RMDSZ elméleteit”. A júniusi választások nyomán levonható konzekvenciaként kiemelte: „a kampányt embertől-emberig kell folytatni”.
A Belső-Erdély-frakció szónoka Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, aki a sikert elsősorban annak tulajdonította, hogy nemcsak a kampányban, hanem az elmúlt négy évben folyamatosan igyekeztek tartani a kapcsolatot az emberekkel. Sikernek számít, hogy Aranyosgyéresen az RMDSZ visszakerült a helyi tanácsba, Kisbácsban, ahol a magyar lakosság számaránya alig 20 százalék, Balázs János polgármester a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg. Ugyanez a helyzet Magyarszováton, ahol a magyarság számaránya 50 százalék, a Balázs István Botondra adott szavazatok aránya 85 százalék.
Szupereredmények a szuperévben
Décsei Attila, Beszterce-Naszód megye RMDSZ-es alprefektusa, és a megyei szervezet elnöke szerint szupereredményekkel kezdődött a választási szuperév, ennek mindenekelőtt a szórványban van, lesz lélektani hatása.
„Hoztunk is, meg nem is”
Az RMDSZ nőszervezete részéről Lőrincz Csilla alelnök kért szót. Úgy fogalmazott: az eredményeket látva az volt az érzése, mint a mesebeli okos lánynak, aki „hozott is, meg nem is”. Úgy véli, a hölgy önkormányzati képviselők jelentős apportja a kampányhoz nincs arányban a mandátumot nyert női tisztségviselők számával. Bár kétségtelen, hogy ez a szám nőtt a négy évvel ezelőttihez képest, a mandátumot nyert RMDSZ-es polgármestereknek még mindig csak a 7 százaléka, az önkormányzati képviselőknek pedig 26 százaléka nő. Ezeknek a számoknak a közeljövőben emelkedniük kell, hiszen a hölgyek bebizonyították: sikeresen el tudják látni ezeket a tisztségeket.
„Persze, az eszes lány továbbra is hozni fog, reménykedünk abban, hogy a Mátyás királyi ajándék sem fog váratni magára” – fogalmazott.
Ebben a lóban több élet van
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő az erdélyi magyar pártok összefogásának hamisságát említette arra utalva, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elvárja ugyan az RMDSZ-től az „odafigyelést”, ő maga azonban arra sem volt hajlandó, hogy egy asztalhoz üljön a nála is kisebb Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ). Felháborítónak nevezte, hogy az EMSZ a vállalt kötelezettségeit nem teljesítette az RMDSZ-szel szemben, rágalmazta a szövetséget, és azzal kérkedett, hogy nem szavazza meg azt a közös EP-listát, amelyen saját jelöltjei is rajta vannak.
A választók elfordultak az erdélyi magyar „ellenzéktől”, amelynek a támogatottsága mára már alig 3 százalék, és az RMDSZ-re szavaztak. „Beismerték, hogy ebben a lóban több élet van” – mondta. A képviselő szerint összefogásra szükség van, de a választókkal való összefogásra, nem pedig az RMDSZ ellenében a román pártokkal való lepaktálástól sem visszariadó vezetőkkel.
Antal Lóránt Hargita megyei szenátor is arról beszélt, korábban Székelyudvarhelyen komoly „politikai laborok” működtek az RMDSZ diszkreditálására, június 9-én azonban sikerült bebizonyítani, nem igaz, hogy az RMDSZ-t nem szeretik a városban. Az új polgármester, Bíró Barna Botond több szavazatot kapott, mint annak idején Klaus Iohannis Hargita megyében.
Politikai zombik támadása Marosvásárhelyen
A függetlenként induló Soós Zoltán, aki megszerezte második marosvásárhelyi polgármesteri mandátumát, köszönetet mondott az RMDSZ-nek a támogatásért. Véleménye szerint Marosvásárhelyen soha nem egyszerű nyerni, a múlt konfliktusai, a „politikai zombik” támadása megnehezíti a küzdelmet.
Szerinte a győzelem akkor lenne teljes, ha az RMDSZ ismét kormányra kerülne. Említette: amíg Cseke Attila volt a regionális fejlesztésekért felelős miniszter, rengeteg fontos pályázat kapott zöld jelzést. Amióta viszont az RMDSZ kikerült a kormányból, egy fejlesztési projektet sem írtak alá.
Vass Levente volt egészségügyi államtitkár felszólalásában az emelte ki: Kelemen Hunor elnöksége alatt a szövetség megtalálta a „jó irányt”, ezt kell tartani a következőkben is.
Végezetül Bíró Rozália Bihar megyei képviselő, az SZKT elnöke az idős korosztály, a nyugdíjasok szerepét méltatta, akiknek jelentős a hozzájárulása az RMDSZ júniusi győzelméhez.
(Fotó: rmdsz.ro)
