Szórványban a sikernek egyetlen titka az összefogás

Az ünnepléssorozat Nagyenyeden kezdődött, református istentisztelettel, amelyen Tóth Tibor László lelkipásztor emlékeztetett a forradalmi eseményekre, a nőszövetség tagjai kiosztották az általuk készített kokárdákat, majd szavalat és koszorúzás zárta a megemlékezést.

Hétfőn, március 13-án, a Bethlen Gábor Kollégiumban a Fordulj Kispej Lovam táncegyüttes kiváló néptáncprodukciójával folytatódott az ünnepre való  hangolódás. Az előadást az omniózus 2004-es magyarországi, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ihlette: a tagok mintegy bocsánatkérésként állították össze a műsort, amelyet Magyarország és Erdély több településén is bemutattak. A Kárpát-medence reprezentatív néprajzi tájegységeinek táncaiból összeállított, Wass Albert, Márai Sándor, József Attila és Nagy László írásaival pásztázott Üzenet haza című előadást a Hagyományok Háza támogatta. 

Március 15-én a református vártemplom udvarán gyűlt össze Nagyenyed ünneplő közönsége. Elsőként Ladányi Árpád Csaba, az RMDSZ Fehér megyei elnöke köszöntötte a jelenlevőket, kihangsúlyozva: „Szabadság nélkül nincs nemzet, csak söpredék. A szabadság nem magától adódik, hanem meg kell küzdeni érte, mindenik generációnak ki kell vívnia a maga szabadságát”.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki rávilágított arra, hogy az elmúlt 175 évben március 15-e sokféle üzenetet hordozott. „Válságos időkben akkor vagyunk szabadok, ha biztonságban tudhatjuk magunkat és szeretteinket, ha megőrízhetjük a jövőbe vetett hitünket. Mi ezért dolgozunk, ez kell legyen a mi szabadságharcunk, a mi Talpra magyar!-unk 2023-ban” – mondta.

Vincze András, Fehér megye alprefektusa felolvasta Nicolae Ciucă miniszterelnök üzenetét. Jelen volt Nicolae Albu, Fehér megye prefektusa és Corneliu Mureșan alprefektus is. Oana Badea, Nagyenyed polgármestere szerint „Nagyon fontos, hogy mi mindannyian megvessük a szabadság alapjait, saját egyéni példával elöljárva”. A polgármester elmondta: ő maga sokszor kihangsúlyozta, hogy Enyeden a hat százaléknyi magyarság nem veszélyforrás, hanem egy tiszteletet érdemlő közösség, amelyik megteremtette a város kultúráját és mai napig erősíti azt.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere több példát is felsorolt arról, hogy kik a bátrak, akik a szabadságot birtokolják, majd a nagy útjára induló Kőrösi Csoma Sándor alakját idézte fel, akit tanára, Herepei Ádám állítólag ezekkel a szavakkal kísért ki a városból: „Menj a szarvasaid után, menj, ahova el mersz menni és légy szabad!”

A felszólalásokat követően megkoszorúzták a parókia homlokzatán levő Széchenyi István emléktáblát. Díszőrséget álltak az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület huszárjai és a 121. számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjai. Fellépett a kollégium Szabó Zsombor által vezényelt kórusa, áldást mondott Tóth Tibor László református lelkipásztor.

Az ünnepség a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében folytatódott. Ünnepi áhítatát Sámuel első könyvéből vett idézetre alapozva („Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van”) Szőcs Előd unitárius lelkipásztor kiemelte: „A magyar szabadságharc 175 évvel ezelőtti történései máig hatással vannak világszerte a magyarok millióinak életére. A forradalom emléke a legsúlyosabb tanulságokat hordozza. Legyünk kevesen, kelljen akár a hatalmasok ellen küzdenünk, megvan bennünk mindaz, ami a tisztességes helytálláshoz kell. Hazaszeretet, elköteleződés, szabadság iránti vágy mind-mind olyan hagyaték, amelyet ezelőtt 175 évvel vérrel fizettek meg.”

Az iskolában zajló esemény gerincét enyedi és anyaországi hetedikes diákok műsorai alkották. A „házigazdák” egy szövegben kevesebb, zenében és mozgásban gazdagabb, az 1848-49- es szabadságharc néhány epizódját jelképező flash-mobot állítottak elő osztályfőnökük, Demény Ida valamint Tóth Bence és Tóth-Bóna Boglárka Petőfi-programos ösztöndíjasok irányításával.

A gödöllői Török Ignác Gimnázium hetedikesei a Határtalanul program keretében látogattak Enyedre. Színvonalas verses-zenés előadásuk részletes betekintést nyújtott Petőfi és Arany barátságába, és ezáltal a forradalom eszméit és hangulatát is sikerült megidézniük a produkcióval.

„Van jövő e tájon”

A közönséget köszöntő Szőcs Ildikó igazgatónő, a két iskola egybekapcsolt fellépéseire utalva, kiemelte: „nincsenek véletlenek, ami összetartozik, az megtalálja egymást”. A 900 éves templom udvarán, majd a 400 éves kollégiumban a 175 évvel ezelőtti forradalmat és szabadságharcot ünnepelve „bizton állíthatjuk, hogy van jövő e tájon” – mondta.

A többéves hagyománynak megfelelően, a március 15-i ünnepség keretében sor került a Molnár Árpád díjak átadására. A kollégium óvó-tanítóképzős diákjainak szánt díjat a Holányi, Molnár és Sebestyén családok alapították néhai Molnár Árpád kollégiumi tanár emlékére. Idén Veress Ágota kilencedikes, Fülöp Hanna tizedikes, Szabó Kinga tizenegyedikes és Balog Bernadett tizenkettedikes növendékek voltak a díjazottak.

Később a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a délutáni oktatásban résztvevő diákok előadására került sor, akik lelkesítő forradalmi dalokat és csángó néptáncokat adtak elő. A koreográfiát pedagógusaik és a Petőfi-programos ösztöndíjasok állították össze.

Ladányi Árpád elnök és Lőrincz Helga üdvözölték a közönséget, mindketten az anyanyelvi oktatás illetve a Nagyenyeden tíz éve működő after-school program fontosságát hangsúlyozták. Horváth Anna ügyvezető alelnök meleg hangon üdvözölte az egybegyűlteket és elmondta: ma, a világjárvány majd a gazdasági- és energiaválság illetve a háború által megviselt világban a legfontosabb cél és szabadságüzenet így hangzik: „Biztonságot teremteni és megóvni az erdélyi magyar családokat!”. A politikus röviden bemutatta az RMDSZ kormányzati tevékenységét, szólt az elkövetkező választások fontosságáról, a szövetség által kezdeményezett konzultációs kampányról, legvégül pedig beszélgetésbe elegyedett a jelenlevőkkel.

Budapesti vándorszínház előadása

Nagyenyeden az 1848-49-es forradalmat megidéző események utolsó programjára március 20-án, hétfőn került sor, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében, ahol a budapesti Szent Mihály Szekere Vándorszínház „Honszerelem! Vess tiszta lángot!” című színvonalas előadással lepte meg az érdeklődőket. Az előadók az ünnepet elevenné, átélhetővé kívánták tenni, műsoruk új összefüggésbe hozta az eseményeket. Az előadásban hangsúlyozott szerepet kapott Petőfi Sándor és költeményei, de a kor nagyjai mellett feltűntek a névtelen hősök is az egyszerű szemtanúk, kortársak visszaemlékezései révén. Az előadók Walter Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Kovács Dániel zongoraművész hallgató és Gallyas Márton (néptánc) voltak, akik korhű jelmezekben és környezetben jelentek meg a színpadon. A reformkor hangulatát, érzésvilágát felidéző előadást a dél-erdélyi szórvány több városában, így Brassóban, Déván, Gyulafehérváron, Vízaknán és Nagyszebenben is műsorra tűzte a vándorszínház.

Az eseményen elhangzott az országos Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület  2022-ben díjazott művelődésszervező laudációja is, amelyet Turzai Melánia írt.  A kitüntetett Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár volt, a Bethlen-kollégium igazgatója, az Áprily irodalmi estek megalapítója, egykori főszervezője, aki „fészket rakott Nagyenyeden, és (...) ez a fészek nemcsak a családalapítást jelentette, hanem a kollégium, a város, a közösség szolgálatát”.

VIII. Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivál

Szombaton, 2023. március 18-án, színpompás néptáncfesztivállal folytatódott Bethlenszentmiklóson a március 15-e tiszteletére megrendezett megyei emlékünnepség-sorozat.  A környék magyar néptánccsoportjait felvonultató fesztivál népszerűsége az évek elteltével sem csökken, idén közel 250 táncos és zenész állt ki a színpadra, hogy elkápráztassa a helyi kultúrotthont zsúfolásig megtöltő közönséget.

Az ünnepség rövid ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyre a kultúrotthonban került sor, hiszen a falu mindkét temploma, a református és az unitárius, felújítás alatt áll.

Benedek Róbert-Károly, a Tűri Római Katolikus Egyházközség plébánosa a hit és a hagyományok megtartásának fontosságát emelte ki, hiszen – Márton Áron egyik prédikációjából idézve – „aki nem tudja, merre tart, azt arra vezetik, amerre akarják”.

Fehér Attila, a Bethlenszentmiklósi Református Egyházközség lelkipásztora, három bibliai ige felolvasásával hívta fel a figyelmet a nemzettudat, a hazaszeretet és az önfeláldozás értékeire, ezek igazi értelmét újra fel kell fedeznünk mindannyiunknak.

Veres Ferenc László, a Bethlenszentmiklósi Unitárius Egyházközség lelkipásztora szerint a márciusi forradalom üzenete egybecseng  Jakab apostol intelmével : „Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye ítél meg!”

Az istentiszteletet követően a résztvevők átvonultak a 2022 szeptemberében felavatott magyar házhoz. Bodoczi Annamária, a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke leleplezte azt az emléktáblát, amelynél „ezentúl méltán lehet ünnepelni”, hiszen, mint mondta „nemcsak a múltra emlékeztet, hanem a jövőre is utal, azt mutatja, hogy építkezni, gyarapodni akarunk”.  A kétnyelvű emléktábla szövege: „Dicsőség a hősöknek!” Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állíttatta a Jövőnk a Szórványban Egyesület. 2023. március 18. Bethlenszentmiklós”.

Veress József, a Bethlen Miklós Egyesület elnöke felvázolta a magyar ház létrehozásának folyamatát.

A kivételes alkalomra a Jövőnk a Szórványban Egyesület egy igényes  kiállítást tárt a látogatók elé Az aradi vértanúk özvegyei címmel, amely a Carola Egyesület gondozásában jött létre. A tárlat a forradalmi hősök feleségeinek állít emléket, azoknak az asszonyoknak, akik a hősök halála után továbbvitték szellemiségüket.

Az ünnepség a kultúrotthonban folytatódott, elsőként köszöntőbeszédek hangzottak el. Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, a hagyományok ápolásának fontosságát hangsúlyozta, amelyek „meghatározzák identitásunkat, ezek nélkül elvész a nemzet”. Mărginean Teodor Florin polgármester a multikulturalitás fontosságát hangsúlyozta és hozzátette: dícséretet érdemelnek mindazok, akik felöltik és büszkén viselik a népviseletet.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a szórványban végzett közösségépítő munka kihívásairól beszélt, ahol „mindenki több kalapot visel”. A politikus szerint a szórványban a sikernek egyetlen titka van, az összefogás, a bethlenszentmiklósiak pedig úgy tűnik, megtalálták az összefogás kulcsát.

Bogya Anna államtitkár a 175 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre reflektálva rámutatott néhány olyan dologra, amelyeket ma mi is megtehetünk az emlékezésen túlmenően: jogaink megvédése, kiállni, amikor igazságtalanság ér bennünket, ha szükséges, hangot adni elégedetlenségünknek és változtatni a dolgokon ott, ahol lehet.

Csoma Botond parlamenti képviselő méltatta a magyar házban megrendezett  kiállítást, amely a nők bátorságának állít emléket és rámutatott arra, hogy történelme során milyen sokszor állt ki a magyar nép a szabadságáért. Az RMDSZ politikusa elismerően szólt a Fehér megyei szórványról, ahol életképes, cselekvő magyar közösség van, ezek közé sorolható Bethlenszentmiklós is.

Jövőre a magyarlapádiak szervezik a néptáncfesztivált

Az esemény következő mozzanata a vándorzászló átadása volt, amelyet a néptáncfesztivál jövő évi helyszínének képviselete, a magyarlapádi küldöttség vett át. A szimbolikus gesztusról Adamescu Anna, a Bethlenszentmiklósi RMDSZ elnöke elmondta: a lobogóra felkötött szalag jelképesen összeköti a rendezvényt megvalósító közösségeket.

A néptáncfesztivál ötletgazdája, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester meleg hangon üdvözölte a fellépésre készülődő tánccsoportokat. „Hagyományainktól szebbek, színesebbek, értékesebbek vagyunk kedves gyerekek!” – mondta, majd elismerően szólt az életképes bethlenszentmiklósi közösségről és megígérte: az RMDSZ támogatni fogja a magyar közösségi ház lemeszelését.

A Miklós Anna és Bíró Andrea által felkonferált tánccsoportok kicsitől-nagyig színvonalas produkcióval tettek tanubizonyságot a magyar néptánc gazdag mivoltáról. Elsőként a bethlenszentmiklósi kisiskolások léptek fel, népdalokat és  népi gyermekjátékokat adtak elő, felkészítőik Miklós Erzsébet és Vincze Blanka tanítónők voltak. Őket egy helyi táncospár bemutatója követte, írmagja az egykori Csillagszeműek Néptánccsoportnak, amely a koronavírus okozta járvány alatt sajnos megszűnt. A néptáncfesztivál megmozgatta a bethlenszentmiklósi, egykori Tulipán Néptánccsoport harmincas-negyvenes éveikben járó tagjait, akik a jeles esemény alkalmából újból összeverődtek és magas színvonalú előadással leptek meg mindenkit.  A tematikus tánc a régi szüretek hagyományát és a katonának való verbuválást mutatta be. A Miklós Judit tanítónő által vezetett csapat virágkorában 42 tagot számlált, sokszor állt pódiumra különböző versenyeken, 2016-ban pedig CD lemezfelvétel készült a tánccsoportról és bekerült a megyei kulturális örökség értéktárába.

A házigazdák mellé a vendég tánccsoportok sorakoztak fel szebbnél-szebb előadásokkal: a Szilas Neptánccsoport tagjai Torockóról és Torockószentgyörgyről, a csombordi Pipacs Néptánccsoport kezdő és haladó tagozata, a Kis Miriszló Gyöngye, a magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánccsoport és utánpótlása, a Kis Hanga, a vajasdi Zálogos, a székelykocsárdi Zúgó, a Bethlen Gábor KollégiumFügevirág Néptánccsoportja, a felvinci Létom, és nem utolsó sorban a környék nagymúltú néptánccsoportja, a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, amelyet a Csegely Zenekar kísért. A Kiss Csongor által vezetett muzsikusok a fesztivált követő táncházban is húzták a talpalávalót. A felsorolt tánccsoportok közül nem kevésnek Tóth Bence és Tóth-Bóna Boglárka Petőfi-programos ösztöndíjasok vállalták el az oktatását.

A táncbemutatók közé ékelték a Csombordi Rózsafa Énekegyüttes csodálatos népdalcsokrát, amely különös színfoltját képezte a közel háromórás műsornak. A két éve alakult énekegyüttest Boros Erzsébet népdalénekes, csombordi tiszteletes asszony hozta létre. A tizenegy tag hetente összeül énekelni, népdalokat tanulni. Erdély nagyon sok tájegységéről tanultak, tudnak népdalokat, a fesztiválon válaszúti népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. Az énekegyüttest magyarlapádi és csombordi zenészek kísérték.

Gyulafehérváron és környékén emlékműveknél koszorúztak

Gyulafehérvár és környékének magyarsága vasárnap, március 19-én ünnepelt. Az esemény egyszerre volt a Gyulafehérvár környéki magyarságnak főhajtás a forradalom és szabadságharc hősei előtt, akik életüket adták a ma oly természetesnek tartott szabadságunkért, másrészt pedig emlékezés azon polgári áldozatokra, akiket 1848 őszén a félrevezetett tömeg az erdélyi polgárháborúban feláldozott egy illuzórikusnak vélt szabadság oltárán.

Az istentisztelet illetve mise után megkoszorúzták a magyarigeni katolikus templom kertjében található, az 1848 októberének polgárháborújában legyilkolt áldozatok emlékművét, ezt követően, a többéves hagyománynak megfelelően, Ompolygyepűn megkoszorúzták a zalatnai mártírok útszéli emlékművét, amelyet Lukács Béla emelt és a PAX (béke) felirattal látták el.

A szórványzarándoklat utolsó állomása Szászsebes volt, ahol a városbeli római katolikus temetőben a piski és szászsebesi csatában elhunyt honvédek emlékművére helyezték el az emlékezés koszorúit. Délután az Alsó-városban levő Diákművelődési Házban sorra kerülő, a Szent Mihály Szekere Vándorszínház „Honszerelem! Vess tiszta lángot!” című ingyenes előadása képezte a gyulafehérvári és környékbeli magyar közösség ünnepségsorozatának záróakkordját.

Borítókép: ifj. Lőrinczi Zoltán