Számos, környékbeli és külföldi érdeklődő vett részt a Fehér megyei magyarság egyik legszebb rendezvényén, amelyet - két év kényszerszünet után - ismét sikerült megrendezni korlátozások nélkül. Díszőrséget állott az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület képviselete, csapatzászlójával vigyázzállásban tisztelgett a nagymegyeri (Szlovákia) 23. sz. Arany János Cserkészcsapat, amelyik Tápiógyörgye testvértelepülés képviseletével közösen érkezett az ünnepségre.
A szabadság „tökéletes, isteni törvénye”
Finta Emese torockószentgyörgyi unitárius lelkésznő Jakab első levelét idézve kihangsúlyozta: a szabagság tökéletes, isteni törvényébe tekintsünk bele és maradjunk meg benne úgy, hogy nem csupán feledékeny hallgatója, hanem annak cselekvői legyünk. A szabadságharc egyik legfőbb tanulsága, hogy „van lehetőségünk túllátni azon, ami van. Mindannyiunkat közös nevezőre hoz a szabadság utáni vágy” - mondta, ezért „próbáljunk mindig új lendülettel küzdeni érte, oly módon, ahogy lehet, ahogy érdemes, ahogy merünk”.
Szász János nagyenyedi római-katolikus plébános Szent Lukács könyvéből vett idézettel nyitotta gondolatmenetét, majd röviden utalt az 1848-as forradalmat megelőző körülményekre és kiemelte: „a forradalmárok lelkesedése bennünket is megmozdít, megmozdítja a mi szabadságvágyunk”.
Lőrincz Konrád felenyedi és torockószentgyörgyi református lelkipásztor a Máté evangéliumából vett igével parafrazálta az értékeink megóvásának fontosságát: „Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket” (Mt. 7,6.). Nem elég a hősökre emlékeznünk, stratégiát kell kidolgoznunk, hogyan óvjuk meg nemzetünket, anyanyelvünket, értékeinket, hiszen ma „a nemzet jövője nem fegyverfogás, sokkal inkább összefogás”.
Csécs Márton, Torockó unitárius lelkipásztora, röviden felvázolta az 1848-as forradalmat kiváltó gazdasági-társadalmi helyzetet, majd Pál apostol szavait idézve hívta fel a figyelmet az összetartás fontosságára. „Az, ami közös bennünk, annak szentnek és megvétózhatatlannak kell lennie” - hangsúlyozta. Az istentisztelet a Himnusz eléneklésével zárult.
Felidézték a szégyenketrecet, amely előtt törvénykönyvet égettek el
Az ünneplő közönség a templomból az 1848-49-es események emlékére állított, a vajorral szemközti kopjafához vonult, ahol Kovács Kinga torockói magyar szakos tanárnő, a műsor konferálója, üdvözölte az egybegyűlteket.
A felszólalások sorát Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke nyitotta meg, aki beszédében arra reflektált, mit jelent számunkra ma a forradalmi eszmék által hangoztatott „szabadság, egyenlőség, testvériség”. Felhívta a figyelmet, hogy napjaink politikai opportunizmusa, a politikai korrektség és a társadalmi igazságosság nevében, mindenféle ideológiát akar ránk erőltetni, miközben nem ismeri el a kisebbségek jogait. „Nekünk folyamatosan meg kell küzdenünk szabadságunkért és meg kell értetnünk, hogy a mi szabadságunk nem korlátozza mások jogait”.
Sándor Tamás kolozsvári konzul Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének üzenetét tolmácsolta.
Benedek Zakariás parlamenti képviselő szerint fontos értékelnünk azt, hogy szabadon ünnepelhetünk, hiszen napjaink eseményei arra intenek, mennyire törékeny a béke, ezért is fontos, hogy kiálljunk a kárpátaljai magyarok mellett, majd a népszámlálás és a magyarországi parlamenti választások fontosságára hívta fel a figyelmet.
A köszöntőbeszédeket a torockói Sebes Pál Általános iskola rövid műsora követte. Babits Mihály szavait idézve: „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodsz a jövőbe”, a torockói diákok ebben a szellemiségben tekintettek a múltba. A márciusi események hangulatát felidézték a nyolcadikos Demény Anett és Rácz Róbert valamint a hatodikos Antal László.
Az 1848-49-es hősök tiszteletére felállított kopjafára tizennégy képviselet helyezte el a megemlékezés koszorúit. Csécs Márton lelkipásztor kérésére, a jelenlevők elénekelték a Szívemet hozzád emelem/ És benned bízom, Uram kezdetű zsoltárt, azt, amit 1848-ban a forradalom kitörésének hírére énekeltek el a szégyenketrec előtt a torockóiak, miközben elégették Werbőczy törvénykönyvét.
Hungarikum-díj átadás Torockó épített örökségéért
Az ünnepség következő kiemelt pontja a Hungarikum-díj átadása volt a település 1860-as években épült felső piacsorán, az egyik legszebb ház előtt. Torockó épített örökségét 2017-ben nyilvánították hungarikummá, a díjat Hegedüs Csilla, az Európai uniós alapok minisztériumának államtitkára nyújtotta át Deák-Székely Szilárd Levente torockói polgármesternek.
Hegedüs Csilla elmondta: „Lassan 26 éve dolgozunk együtt azon, hogy megmutassuk országnak-világnak mindazt a páratlan örökséget, amelyet a torockóiak büszkén őriznek. Törekvéseinkkel pedig azt akarjuk üzenni a fiatalabb generációnak, hogy érdemes itthon maradni.” Szerinte, miközben az 1848-as forradalomra emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kárpátaljai magyar közösség jövőjét veszélyezteti a háború, ugyanakkor az idei tavasz „két további megmérettetést is ad, és mindkettő szorosan kötődik közösségünk szabadságához”: a népszámlálás, amelyen bátran vállalni kell magyarságunk, illetve a magyarországi választás, amelyen „nemcsak Magyarország sorsáról, hanem a Kárpát-medencében élő minden magyar ember jövőjéről döntünk”.
Deák-Székely Szilárd Levente polgármester megköszönte Hegedüs Csilla államtitkár több évtizedes örökségvédő tevékenységét Torockón, a Hungarikum-díj mellett megemlítve az 1999-ben Europa Nostra-díj elnyerésében illetve a település világörökség várakozási listájára való felvételének érdekében tett erőfeszítéseket, majd hozzátette: „békeidőben tudott a torockói ember igazán nagyot alkotni. Ez a díj elsősorban a torockóiaké, akik élen járnak az értékápolásban”.
VII. Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivál
A program utolsó programpontja a VII.Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivál volt, amelynek szervezésébe betársult a nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület valamint a Fehér megyei RMDSZ Nőszervezete is.
A Kriza János Művelődési Otthon zsúfolásig megtelt közönségét Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere köszöntötte, aki szerint „Nem kérdés az, hogy mekkora érték szabadságunk: két év világjárvány után, egy háború szomszédságában, biztosan mindenkiben átértékelődik az 1848-as forradalom eszmeisége, az összefogás értelme és értéke”. A legnehezebb időkben ott vannak a vezetők: polgármesterek, tanítók, tanárok, lelkészek, néptánccsoport-vezetők, akik maguk mögé állítanak egy közösséget és közös erővel küzdenek az értékek ápolásáért, továbbadásáért.
A torockói iskolások ismét rövid műsorral lepték meg a közönséget: Tulit Tas nyolcadik osztályos tanuló felidézte a pesti forradalmárok követelésének 12 pontját, a kórus pedig elénekelte a Kossuth-nótát és a fesztivál névadó népdalát.
Ezt követően átadták a rendezvény vándorzászlóját Bethlenszentmiklós képviseletének, majd színpadra léptek a néptánccsoportok: a csombordi Kis Pipacs és Pipacs Néptánccsoport valamint a Rózsafa Énekegyüttes, a magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánccsoport kezdő és haladó csoportjai, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fügevirág Néptánccsoportja, a felvinci Létom, a vajasdi Margaréta, a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes és a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport.
Fotók: ifj. LŐRINCZ ZOLTÁN
