A PMP törvénytervezete értelmében a saját vagy fogadott unokát gondozó nagyszülő 650 lej összegű juttatásban részesülhet, amennyiben a gyermekgondozási szabadságon levő szülő a szabadságidőszak lejárta előtt visszatérne dolgozni. A javaslat akkor lép érvénybe, ha azt a kérdésben döntő képviselőház is elfogadja. A törvénykezdeményezés módosítja és kiegészíti a 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a gyermeknevelési szabadságra és javadalmazásra vonatkozik. Amennyiben átmegy az alsóházon is, érvényben marad a fenti kormányrendelet által bevezetett, kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci visszatérését ösztönző juttatás, a gyermeknevelést átvállaló nagyszülők pedig külön részesülnének a szintén 650 lej értékű támogatásban.
A kezdeményezők feltételei szerint ahhoz, hogy a gyermeknevelésért járó pótlékot igényelhessék, a nagyszülőknek és az unokáknak Romániában kell élniük, és csak a szülők írásos beleegyezésével vállalhatnak szerepet a gyermekek gondozásában. Az igényléseket a polgármesteri hivatalokban lehetne a törvény érvénybe lépése esetén benyújtani, a megfelelő igazoló iratokkal együtt. A nagyszülő elveszti viszont a gyermeknevelési juttatáshoz való jogot abban az esetben, ha börtönbüntetésre ítélik, vagy ha már nem él Romániában.
Az RMDSZ családtámogatási javaslat-csomagjában szereplő törvénytervezetben más hangsúlyoknak megfelelően kidolgozott megoldás szerepel: ez a jogszabály-javaslat gyakorlatilag rávetíti a gyermeknevelési jogosultságokat a nagyszülőkre: amennyiben a gyermeknevelési szabadságot igényelt szülő újra munkába állna, akkor a nagyanya, vagy nagyapa kaphatná a továbbiakban a pótlékot, amely esetükben sem lehet kevesebb az országos bruttó minimálbér 85 százalékánál – magyarázta alsóház munkaügyi és szociális bizottságának titkári tisztségét is betöltő Csép Éva Andrea.
Kiemelte: az RMDSZ törvényjavaslata lehetőséget ad a még aktív, de már a nyugdíjazáshoz közel álló nagyszülőknek, akik részt akarnak venni unokáik nevelésében, hogy gyermeknevelési szabadságot, s az annak megfelelő juttatást igényeljék, ha a szülő dolgozni szeretne. – Amennyiben a fiatal szülő visszatérne munkájához, foglalkozásának gyakorlásához, ezt sokkal nyugodtabban teheti majd meg, annak tudatában, hogy gyermekét egy családtag gondozza otthon, a közös értékek szellemében – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: az állam szempontjából is jó, hogy a fiatal szülő aktív a munkaerőpiacon, termel, adózik. Korántsem elhanyagolható szempont, hogy ha az anya vagy apa a gyermekét jó kezekben, biztonságban tudja, hatékonyabban is dolgozik; arra is gondolni lehet, hogy a jelenlegi, gyors ütemben változó, alakuló világban milyen hátrényokkal jár, ha valaki kimarad a szakmai körforgásból, nem él a képzési lehetőségekkel – magyarázta Csép Éva Andrea.
A 2010/111-es kormányrendelet előírja, hogy ha a gyermeknevelési szabadság két évének lejárta előtt legalább két hónappal visszatér a szülő dolgozni, 650 lej értékű, a munkaerőpiacra visszatérését ösztönző támogatásban részesül a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Amennyiben viszont a fent leírt helyzetnek megfelelően, a szülő újra dolgozni kezd, s valamelyik nagyszülő igényli helyette a gyermeknevelési szabadságot, akkor az ösztönző pótlékot a szülő nem kapná. „Így látom korrektnek az állam részéről a segítséget; mindamellett, nem jelentene többletterhet sem, a gyermeknevelési támogatást a nagyszülőnek is a központi költségvetésből fizetnék” – összegezte a politikus.
