Külön odafigyelést érdemelnének az alkalmazottak is
ÖSSZEFOGLALÓ
A Romániában működő cégeknek, vállalatoknak elsősorban a kiadásaikra kell jobban összpontosítaniuk, beleértve a termelési költségeiket, üzemek, illetve irodák fenntartásával járó összegeket, létfontosságú számukra a költséghatékony működés, ellenben nem hagyhatják figyelmen kívül a szükséges beruházásokat, továbbá az alkalmazottakkal járó költségeket sem. A munkavállalók szintén nehéz helyzetbe kerültek, hiszen ugyanúgy ki vannak téve a gazdasági és háborús válság okozta bizonytalanságnak, ezért a munkáltatóknak egyensúlyt kell találniuk egyrészt a munkaerővel járó egyre növekvő kiadások fedezésére, másrészt a szükséges munkaerő megtartására, az alkalmazottak helyzetének a megsegítésére – vélik a gazdasági elemzők.
A nagy adófizetők számára már most pluszkiadást jelent, hogy be kell vezetniük a vállalatoknak az új jelentéstételi rendszert (SAF-T, Standard Audit File for Tax), amely idén vált kötelezővé, az új adóbevallási rendszer 2023 januárjától már a közepes méretű adófizetőkre is vonatkozna. Az elektronikus számlázási rendszerek idei bevezetése (majd várható kiterjesztése) jelentős nyomást gyakorolt mind az adófizetőkre, mind az adóhatóságra, de a várható hosszú távú előnyöknek meg kellene téríteni az erőfeszítést – vélik a szakemberek. Az előnyök közé tartozik például a mindkét fél számára kevésbé megterhelő adóellenőrzések kilátásba helyezése, mivel a rendszerek által biztosított dokumentumok alapján az ellenőrzéseket távolról is el lehet végezni. A rendszer kiterjesztéséig azonban még a megszokott módon zajlanak az adóellenőrzések, s rendszerint év végén ezek megsokszorozódnak, tehát ezzel is szembe kell nézniük a cégeknek – figyelmeztetnek az elemzők.
Az év végi „megterhelések” számlájára írják a vállalatok esetében az adóellenőrzések mellett a fogyasztóvédelem fokozódó „látogatásait” is: idén májusban ugyanis bevezették az úgynevezett Omnibus-irányelvet, amely fokozott védelmet ír elő a fogyasztók esetében, és növeli a törvénytelenséget elkövető cégekre kiróható bírságokat, továbbá az irányelvhez igazított hazai szabályozás a fogyasztóvédelem hatáskörét is növelte, amely például a cég forgalmához igazodó büntetést is megszabhat. A különféle jogi és adóügyi változások, valamint elvárások egyértelműen megterhelik a vállalkozásokat, hiszen adott esetben egyrészt be kell szerezniük a megfelelő műszaki berendezéseket, másrészt meg kell tudniuk felelni azoknak a felhasználás, alkalmazás tekintetében, ami megfelelően képzett munkaerőt igényel. A cégek pedig nem vonhatják ki magukat ezek alól a beruházások (gyakorlatilag kiadások) alól. Gazdasági elemzők úgy látják, a román gazdaság szempontjából lényeges a beruházások ösztönzése, amelyet a hatóságoknak most fokozottan ki kellene használniuk az ország rendelkezésére álló európai uniós alapok maradéktalan lehívásával és felhasználásával. Emlékeztetnek, hogy jelenleg még felhasználhatók a 2014–2020-as időszak pénzügyi alapjai is, továbbá a 2021–2027 közötti időszakra érvényes újjáépítési alap is már rendelkezésre áll. Úgy vélik, ilyen körülmények között mind a hatóságoknak, mind a magánszektornak mozgósítania kell az optimális felhasználás biztosítása érdekében, lévén egy nagy volumenű finanszírozás, amelyre a román gazdaságnak nagy szüksége van, hiszen nagyon alacsony költséggel jár (az infláció miatt világszerte emelkedő kamatlábak mellett). Ezen túlmenően ezek az alapok túlnyomórészt a jelenlegi gazdasági környezetben kulcsfontosságú strukturális reformokra irányulnak, mint például az energetikai átállás, a digitalizáció és a kutatásfejlesztés. Lényegesnek vélik, hogy az elkövetkező időszakban ezek a finanszírozások a magánszektorhoz is irányuljanak, a kis és közepes vállalkozások ösztönzésére, megsegítésére.
Külön odafigyelést érdemel jelenleg és az elkövetkező időszakban is a munkaerőpiac. Az elemzők szerint a munkaerő-menedzsment folyamatos kihívást jelent a munkáltatók számára mind a költségek, mind a munkavállalók vonzása és megtartása szempontjából. Mindketten, munkaadók és munkavállalók úgymond hatékonyságra törekszenek, a számukra előnyös megoldásokat keresik. Elképzelhető, hogy egyre több munkáltató foglalkoztatna belső és külső munkatársakat, alkalmazna digitális munkaplatformokat, illetve használná szerződéses cégek dolgozóit. Azonban a munkaadóknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ugyan létezik uniós szinten elképzelés az ilyen típusú foglalkoztatásra, de egyelőre még nem szabályozott jogilag kellőképpen – figyelmeztetnek elemzésükben a szakemberek. Másik kihívás a vállalatok és az alkalmazottaik számára az inflációval kapcsolatos, amely csökkenti a munkavállalók jövedelmét, és ezáltal növeli a munkáltatókra nehezedő nyomást, hogy megoldásokat találjanak ennek ellensúlyozására. Az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt különféle kötelezettségeket – mint például a számítástechnikai ágazat alkalmazottai, az építkezésben, mezőgazdaságban és élelmezésben dolgozók esetében alkalmazott adókedvezmények visszavonása – átgondoltan, fokozatosan kellene hatályba léptetni, vélik szakemberek, hogy az érintettek is alkalmazkodhassanak eddigi kedvezményeik megszüntetéséhez, elkerülve ezzel a munkaerőpiacon várható feszültségeket.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tegnapi ülésén, amelyen a pénzügyi politikáról tárgyaltak, elhangzott, hogy az év második felében stagnált az ország gazdasági tevékenysége, a magánszektorban pedig csökkent az alkalmazottak száma – ami az idei 11 hónapban először történt meg, tájékoztat a Hotnews hírportál. A harmadik negyedévben nőtt a lakossági fogyasztás, ez hatott serkentően a gazdaságra. Az árfolyamot érintő kockázatok elsősorban a növekvő külső egyensúlyhiányból és a költségvetési konszolidációval kapcsolatos bizonytalanságokból erednek. A BNR kockázati tényezőként említi továbbá „a kockázati megítélés esetleges további hirtelen romlását a régió pénzügyi piacain, az ukrajnai háború és a bevezetett szankciók kapcsán” – áll a kedden közzétett dokumentumban.
(Borítóképünk illusztráció)
