Érdekképviseletet és összetartó erőt jelent a Bánsági Magyar Gazdák és Vállakozók Egyesülete
A végvári kultúrotthon zsúfolásig megtelt február 24-én a részt vevő csapatok tagjaival és a kolbászgyúró versenyre ellátogató érdeklődőkkel. Az egyébként nem kicsi helyiségben szó szerint lépni alig lehetett.
A kultúrotthon nagytermében 13 részt vevő csapat standja sorakozott – a rendkívül ötletesen diszített standokon minden elképzelhető, házilag készített finomság fellelhető volt. Azonnal feltűnt a sok fiatal, a rendezvény látható módon az idős és a középkorú résztvevők mellett a tizen- és huszonéveseket is igen eredményesen szólítja meg. Örömmel láttuk, hogy a Pro Agricultura Egyesület is képviselve van a rangos eseményen, ugyanis közvetlenül a színpad előtt Nagy Zsolt aradi falugazdász és csapata ügyködött, hátuk mögött az egyesület plakátjával. A zenét Szarvas Lajos szolgáltatta, aki a háttérben szünet nélkül játszotta a közismert, ritmikus dallamokat, de cseppet sem tolakodó, harsogó módon, hanem olyan hangerővel, amely mellett beszélgetni is kényelmesen lehetett.
A rendezők figyelmességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy protokollhelyiséget is biztosítottak, ahol nyugodt körülmények között tudtam a szervezőkkel beszélgetni. Szabó László, a Végvári Magyar Gazdák Egyesületének elnöke és Benkő Zsolt falugazdász, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke elmondták, hogy igen sajnálatosnak tartják, hogy helyhiány miatt ebben az évben mintegy tíz csapat jelentkezését kellett visszamondaniuk. A helyhiány miatt „elutasított” csapatoktól elnézést kértek, és Benkő Zsolt szerint a jövőben tovább folytatják erőfeszítéseiket nagy méretű rendezvénysátor beszerzésére és működtetésére, amit idénre minden törekvésük ellenére sem sikerült megvalósítani. A Temes megyei falugazdász beszélt a Bánsági Magyar Gazdák és Vállakozók Egyesületének (BMGVE) a térségben és a régióban gyakorolt szerepéről, ami az érdekképviselet és az összetartó erő. A rendezvényre nézve ez azt jelenti, hogy a végvári gazdakör évenként biztosítja a helyszínt és a részvétel feltételeit – ebben mintegy 25-30 helyi munkája van benne –, míg a BMGVE azt a kapcsolati hálót jelenti, amely a környező települések csapatait ide irányítja. Kisebb arányban bár, de – a Bánságról lévén szó – az együtt élő nemzetek csapatai is jelen vannak, akikkel a magyar gazdakörök jó viszonyt ápolnak, és akik elfogadják, tisztelik nemzetünket, a helyi magyar közösségeket.
Benkő Zsolt kiemelte: a Bánságban élő szórványmagyarság a hagyományait nem „szerezte”, nem kölcsön kapta, hanem megteremtette, jövőjét a Kárpát-medencei magyar nemzet szerves részeként képzeli el. Amikor szóba került a hagyományok továbbörökítése, a hétköznapokban való megélése, példaként megemlítette a pusztakeresztúri csapat esetét, ahol az idősebbek a részvételt átengedték a fiataloknak, remélve, hogy azok kedvet kapnak a tradíciók továbbvitelére.
Dr. Kiss Zsolt állatorvos, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke, minden végvári rendezvény egyik mozgatója, a kolbászgyúró verseny zsűritagja és lelkes szervezője nyolc év tapasztalatával a háta mögött a legnagyobb feladatnak a gazdák összefogását nevezte. Az előkészítő munka mintegy két-három hetet igényel, az utolsó napokban a dolgok felgyorsulnak – a végvári magyar gazdák ezt évről évre önkéntes alapon, nagy örömmel végzik. A helyi és a térségbeli szervezők, önkéntesek munkája mellett illesse köszönet Magyarország agrárminisztériumát és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, amelyek támogatásukkal évek óta hozzájárulnak a rendezvények sikeréhez.
A végvári gazdakör évente biztosítja a helyszínt és a részvétel feltételeit (Fotó: Kun-Gazda Kinga Viola)
A gondos előkészítés, szervezés meghozza a maga gyümölcsét, ami a részt vevő csapatok létszámának folyamatos növekedésén figyelhető meg: a tavalyi, tavaly előtti nyolc, illetve kilenc csapattól idénre eljutottak a 13 csapatig, és ő is sajnálattal említette, hogy helyhiány miatt nem állt módjukban minden csapat jelentkezését elfogadni. Az elbírálásról szót ejtve elmondta, hogy több kritériumot vesznek figyelembe. A pontszámot a kolbász íze, illata, színe, állaga, kinézete dönti el, továbbá a csapatok pontozásánál figyelembe veszik a stand kinézetét, a csapatmunkát, a higiéniai szempontok betartását és azt is, hogy az egyes csapatok miképpen mulatnak, maguk körül milyen hangulatot teremtenek. Mindezek mellett természetesen a kolbász hagyományos módon való elkészítése jelenti a döntő szempontot, ami azt jelenti, hogy a feldolgozás során kézi darálót, töltőt használjanak, kerüljék a mesterséges színezők, ízfokozók, ízesítők használatát, a helyi hagyományoknak megfelelően a kolbász összetételében a húson kívül só, bors, fokhagyma, jó minőségű piros paprika legyen. Kínai fűszereknek, köménynek, szerecsendiónak stb. semmi keresnivalója a hagyományos receptekben. Az öttagú zsűri a csapatok készítményeit sorszámozza, és a sütést követő kóstolás során a számokat minősíti. Hogy a számok mely csapatokat jelentik, az az esmény legvégén, a díjazásnál derül ki.
Az eredmény végül ekképpen alakult: első helyezést nyert az újszentesi gazdakör, az óteleki gazdák a második helyet, míg a pusztakeresztúri gazdák ifjú csapata a harmadik helyezést érdemelte ki. A BMGVE különdíját az ötvösdi gazdák csapata nyerte el, különdíjban részesült továbbá a végvári és a gátaljai csapat. Megjegyzendő, hogy négy csapat számára ez a rendezvény amolyan „főpróba” volt, ők március 9-én Orosházán képviselik majd a régiót a 17. Hagyományos Ízek Nemzetközi Versenyen.
