Vegyes a fogadtatása az új nyugdíjtörvénynek

A 2023/360. számú (új) nyugdíjtörvényt szeptember elsejei hatályba lépését követően, de már jóval korábban is, nagy érdeklődés övezte, elsősorban mert az ennek alapján újraszámolt nyugdíjak határozatait elkezdték kézbesíteni – tehát a nyugdíjátszámítást érezték elsőként és legfőképpen az érintettek az új törvény hatásaiból. Az újraszámolás pedig megosztotta a közvéleményt, hiszen egyeseknek emelkedett kisebb-nagyobb összegekkel a járandósága, másoknak nem változott, megint másoknak egyenesen csökkent az átszámítással a nyugdíja, ami az elégedetlenség mellett pánikot is kiváltott. Emiatt több településen utcai tiltakozások is voltak a nyugdíjpénztárak intézményei előtt, de egyből megindult a nyugdíjhatározatok megfellebbezése is. Mindezek mellett kiszivárgott az is, hogy a nyugdíjpénztárak vontak vissza a kézbesítéstől több átszámítási határozatot, mert kiderült, téves adatokkal dolgoztak vagy éppenséggel a számításokba csúszott hiba. Az alábbiakban ismertetjük az országos nyugdíjpénztár korábban kiadott közleményeit, valamint a nyugdíjtörvényből néhány közérdekűbb előírást.  

A nyugdíjpénztár pontosításai

Sietett is az országos nyugdíjpénztár (Casa Nationala de Pensii Publice, CNPP) pontosítani a határozatok visszatartásának okairól, mint például: hibák a lakhelynek/tartózkodási címnek a beírásakor, amelyre az újraszámítási határozatokat el kellett volna küldeni; a kedvezményezett halála előtt kiadott korábbi újraszámítási határozatok utólagos azonosítása; további ellenőrzések szükségessége a nyugdíjak helyes kiszámítása érdekében. A nyugdíjpénztár szerint egy nyugdíjazási dosszié feldolgozásakor azonosított leggyakoribb tévedések főleg a következőkkel kapcsolatosak: az igazoló dokumentumok adatainak helytelen bevezetése (ami vonatkozhat járulékfizetési időszakokra, az ezzel asszimilált időszakokra, a különleges munkakörülményekre, a fizetésekre és prémiumokra, a rokkantsági besorolásra); a jogszabályok téves értelmezésére (ez hibákhoz vezethet a járulékköteles/nem járulékköteles időszakok, pontok, a nyugdíjak kiszámításához szükséges referencia időpontok meghatározásában); a munkáltatók részéről történt helytelen adatbejelentés; adott esetben a kedvezményezettek részéről történhet mulasztás az adatok bejelentésénél; illetve téves számítások is előfordulhatnak, ez esetben, amennyiben eltéréseket találnak, felülvizsgálati határozatokat bocsátanak ki, és a téves kifizetéseket az általános elévülési időn belül behajtják – lényeges viszont, hogy nem alkalmazzák az elévülési időt akkor, ha a nyugdíjast érte kár a kifizetésben. Emellett arról is adott ki tájékoztatást a nyugdíjpénztár, hogy az átszámítással elégedetlenek milyen formában kérhetik az ellenőrzést: „a területi nyugdíjhivatalok tisztviselői bármilyen kommunikációs eszközzel a nyugdíjasok rendelkezésére állnak, hogy tisztázzák az e határozatokkal kapcsolatos kérdéseket” – fogalmaznak egy közleményükben, megjegyezve, hogy kihallgatásra is be lehet jelentkezni a hivatal illetékeseihez. A törvény értelmében pedig az újraszámítási határozatok ellen 45 napon belül lehet fellebbezni a területileg illetékes bíróságon.