Külföldi tanulmányt rendszerint külföldi letelepedés követ
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai a népességszám alakulásáról, a népmozgalomról figyelmeztetőek kellene, hogy legyenek a döntéshozók számára, hiszen rámutattak, hogy Románia 30 év alatt több millió lakosát „elvesztette” a kivándorlás, tehát a külső migráció révén, a külföldön való letelepedésük által: 2008-2022 között 3,2 millió romániai hagyta el az országot végleg, nagyjából egyenlő arányban a nők és a férfiak – 1,6 millióan. Amint az intézet egy tavalyi külön kiadásában megjegyzi, a migráció jelensége mára egyértelműen politikai kérdéssé vált, világviszonylatban. Azt, hogy ez a folyamat nem állt le, még csak nem is lassult, jelzi az a statisztikai jelentés is, amely szerint az elmúlt év, 2023 rekordnak számított az országot végleg elhagyott románok számát tekintve, amely felért az ország egyik legnépesebb, Iasi megye lakosságának számáva – írták több kiadványban. Ugyanakkor az elmúlt évet immár második alkalommal nevezik rekord évnek a külső migráció szempontjából, hiszen korábban ugyanezt írták 2022-ről is, amikor 202 ezer lakos hagyta el végleg az országot – írja az economedia.ro.
Az elemzések eltérőek a külföldön letelepedett románok számát tekintve, erről nemrég Marcel Ciolacu miniszterelnök is említést tett egy értekezleten, megállapítva, Európában hazánk rendelkezik a legnépesebb diaszpórával – szerinte körülbelül 6,5 millió román él az ország határian kívül, ha beleszámítjuk a Moldova Köztársaságot elhagyott románokat is, és, hogy tavaly volt az első olyan év, amikor nagyobb számban, 190 ezren hazatértek az országba. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a diaszpóra átlagéletkora Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban 31 és 33 év között van, ami azt jelenti, Románia elveszíti a jövőjét, ha a fiatalok más országban dolgoznak, fejlődnek szakmailag és alapítanak családot.
A távozó románok fő célországai az elmúlt évtizedekben elsősorban Olaszország, Spanyolország, Németország és az Egyesült királyság voltak. 2023-ban a legtöbben Bukarest, Iasi, Vaslui, és Galati megyékből mentek el, a legkevesebben pedig Giurgiu, Szilágy, Hargita és Kovászna megyékből távoztak, Kolozs megye a 13. ezen a listán.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!