"Emlékeztetni szeretném, hogy egy demokratikus jogállamban az alkotmánybíróság döntéseinek bírálata megengedett. A szólásszabadság a demokrácia egyik alapértéke, a köztisztségeket betöltőknek azonban visszafogottságról kell tanúbizonyságot tenniük bírálataik megfogalmazásakor" - olvasható a levélben. A Velencei Bizottság elnöke hozzáteszi, "a tiszteletet nélkülöző kritikák, illetve az alkotmánybíróság döntéseinek be nem tartására való buzdítás megengedhetetlen, a testület döntései véglegesek, kötelező érvényűek, és ezeket gyakorlatba kell ültetni. Az alkotmánybíróságok eme "fontos pozíciója" azonban hasonló mértékű felelősséggel is jár, a taláros testületeknek az alkotmánnyal és annak alapelveivel összhangban levő határozatokat kell hozniuk - fogalmaz az alkotmánybíróság honlapján közzétett levél.
Ebben Gianni Buquicchio megjegyzi, a Velencei Bizottság július folyamán ismerteti a román alkotmánybíróság határozatairól készített előzetes elemzését.
Az alkotmánybíróság június elején közölte: panasszal fordult az Európa Tanács (ET) főtitkárságához, a Velencei Bizottsághoz és az Európai Alkotmánybíróságok Értekezletének elnökéhez a testületet ért támadások miatt. Panaszukban azt írták, egyes köztisztségviselők és párttagok megpróbálták hitelteleníteni a taláros testületet és aláásni tekintélyét, megkérdőjelezték az alkotmánybíróság döntéseinek kötelező jellegét, illetve arra biztatták a lakosságot és az államfőt, hogy ne tartsák tiszteletben az igazságügyi miniszter és az államfő közötti intézményes konfliktust megállapító alkotmánybírósági határozatot, amely a korrupcióellenes főügyész menesztésére kötelezi Johannis elnököt. A taláros testület levelében rámutatott, "ezáltal veszélybe került a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányjog érvényesülése".
Ugyanakkor május 3-án Johannis elnök is a Velencei Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az ET alkotmányjogászokból álló testülete véleményezze a parlament által elfogadott három igazságügyi törvényt. Az elnök akkori levelében ama véleményének adott hangot, hogy az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló, a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, illetve a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről szóló törvény módosított változata nincs összhangban sem a román alkotmánnyal, sem az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó európai normákkal.
