Andrei Feher szatmári születésű, kanadai fiatal karmester, komoly, jól képzett, sokoldalú, közvetlen. Ezúttal talán harmadszor állt filharmonikusaink élén. Muzikális, élvezi, amit éppen vezényel, intencióit meg is tudja valósítani a zenekarral, dirigálásával ez alkalommal is megérdemelt sikernek örvendett.
A „nagybetűs” Mendelssohn-remeket Robert Schumann (1810–1856) Nyitány, Scherzo és Finale, op. 52 című zenekari műve előzte meg. A mű romantikus szenvedéllyel megírt zeneszövetében szélesen ívelő drámai és lírai párbeszédek, égő tűz és kifinomult poézis, játék és zaklatott „perlekedés”, mesehangulat és táncos vidámság, erő és énekszerűség, elegancia és ünnepélyesség alkot káprázatos egységet.
Felix Mendelssohn- Bartholdy (1809–1846) csupán 17 éves volt, amikor Shakespeare Szentivánéji álom című mesejátékához megírta a Nyitányt, amely azóta is a zeneirodalom egyik remekműve. Később elkészült a teljes kísérőzene, amelynek darabjai – Scherzo, Intermezzo, A tündérek kórusa, Éji zene (Notturno), Nászinduló, valamint a kisebb-nagyobb kórus-, tánc és melodramatikus betétek – alkotják hangverseny- formában előadható szvitjét. Nyitányának zenéje, már az első pillanattól kezdve, mintha tündérszárnyon libbentene ide-oda könnyedén mesevilágba, tündérországba, oda, ahol bohókás jókedv, derűs frissesség, boldog bizsergés, vidám móka, mosolytól ragyogó viccelődés uralkodik. Az erdei tisztás illatával, a tündértánc magával sodró erejével varázsolja el a hallgatót. A mozgalmas Scherzo – amely „becsületesen” megdolgoztatja a zenekart –, akárcsak az idő múlása, szempillantás alatt tovaszáll, benne valóság és álomvilág találkozik. Mendelssohn Notturnója az éjjeli zenék egyik legszebbje, amelyben az álomtündérek mesés varázsálmot bocsájtanak a játék szereplőire.
Van itt minden, ami a varázslatos mesehangulathoz szükséges: Tündérdal, Tündérkórus, Manók tánca. De van szerelmi bonyodalom, szerelmi kavarodás, és tévedésből szamárrá alakult takács is, kedves, komikus pillanatok. Oberon tündérkirály Puckkal, „az éj víg vándora” segítségével végül mindent megold, minden jóra fordul, szólhat az öröm, a beteljesülés, a boldog szerelem magasztos himnusza, a ma is százezrek esküvőjén felhangzó Nászinduló.
Különleges este volt, érdekes műsorral, amelyben zene, szó és színészi előadóművészet találkozott. A cselekményt összefogó szövegeket nagyon kifejező, humortól sem távol álló, tetszetős módon Alexandra Caras és Ionuţ Caras színművészek adták elő, az énekes betétek „tündérvarázsát” Melinda Duffner (mezzoszoprán) és Larisa Andreea Ştefan (szoprán) kellemes hangjának, valamint a Cornel Groza által vezetett nőikarnak köszönhettük. A zenekar Andrei Feher irányításával megteremtette azt a tündérmesék/tündérzenék színes világát, amelyet Mendelssohn zseniális művészete kínál a hallgatóknak. És valóban, habár egyetlen hangjegy nem hoz(hat)ta el a tavaszt, de a hangversenyen elhangzott Szentivánéji álom nyári tündérálomba ringat(hat)ta a telt házas közönséget.
(Borítókép: Különleges este volt – a koncert vendégművészei, felső sor, balról jobbra: Andrei Feher karmester, Melinda Duffner mezzoszoprán, Larisa Andreea Ştefan szoprán, alsó sor: Ionuţ Caras és Alexandra Caras színművészek. Fotó forrása: Transilvania Filharmónia)
