A Drents Múzeum igazgatója, Harry Tupan hangsúlyozta: a műkincsek elrablása „hihetetlenül fájdalmas és szomorú” esemény. Szerinte a román fél haragja „teljesen érthető”, de – mint fogalmazott –, ők is áldozatok, mivel egy ilyen rablás „túlmutat a múzeumon”. A Drents Múzeum a betörés után bezárt, pénteken nyílik meg ismét.
Több gyanúsított Északnyugat-Hollandiából származik
A holland rendőrség információi szerint a műkincslopás gyanúsítottjai közül többen egy északnyugat-hollandiai tartományból származnak – közölte szerdán az AFP hírügynökség. Tudatta: nyomozók és szakértők tucatjai dolgoznak az eltűnt romániai műkincsek visszaszerzésén, átvizsgálták a bűncselekmény helyszínének környékét, valamint Alkmaar, Witmarsum, Groningen, Assen és Rolde környékét is. A helyszínen kalapácsokat és egy feszítővasat is találtak.
Az AFP arról is írt, hogy Marcel Ciolacu román miniszterelnök felháborodásának adott hangot a romániai kulturális örökség felbecsülhetetlen értékű darabjainak ellopása miatt, és „precedens nélküli” kártérítés követelését helyezte kilátásba, mert véleménye szerint a múzeum biztonsága nem volt megfelelő.
Assen polgármestere, Marco Out szolidaritásáról biztosította a műtárgyakat kölcsönadó Román Nemzeti Történeti Múzeumot, és közölte, hogy állandó kapcsolatban áll az eltűnt kincsek felkutatásában részt vevő minisztériumokkal.
Az nltimes.nl összegzése szerint a tolvajok, akiket még nem sikerült azonosítani, múlt szerdán kifejezetten a betörés végrehajtására elloptak Alkmaar városában egy Volkswagen Golf gépkocsit. A rendőrség nem sokkal a betörés után egy roldei viadukt alatt találta meg az autót, kiégve. A gépkocsi tulajdonosa egy Rudy nevű 24 éves férfié volt – írta az Agerpres hírügynökség. Az RTL Nieuws megszólaltatta a férfi egyik rokonát, aki azt nyilatkozta, az illető hosszú időn át spórolt, hogy megvehesse a Volkswagen Golfot, és nem biztosította be az autót lopás ellen.
Dick Schoof holland miniszterelnök hétfőn rövid megbeszélést folytatott Natalia Intotero román kulturális miniszterrel, mielőtt mindketten részt vettek az auschwitzi megemlékezésen – közölte a holland miniszterelnök szóvivője az ANP holland hírügynökséggel. Schoof hangsúlyozta, Hollandia mindent megtesz az elkövetők elfogása érdekében. A holland hatóságok szorosan együttműködnek a román hatóságokkal a nyomozásban – tette hozzá.
Dokumentumokat foglaltak le a kulturális igazgatóságon
Az Agerpres szerdán a nyomozó hatóságtól kapott értesülések alapján arról is beszámolt, hogy a romániai legfőbb ügyészség munkatársai dokumentumokat foglalnak le a bukaresti kulturális igazgatóságon.
Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját, Ernest Oberländer-Târnoveanut, aki a tárlaton szereplő műkincseket kölcsönözte Drents Múzeumnak, kedden menesztette Natalia Intotero kulturális miniszter. A tárcavezető közlése szerint az igazgató nem volt hajlandó lemondani, ezért elbocsátotta.
A menesztéséről szóló döntés az után született, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök szigorú intézkedések meghozatalára kérte a minisztert a nemzeti örökség védelme érdekében. Ernest Oberländer-Târnoveanu igazgató korábban nyomatékosította, hogy nem sértett törvényt. A román kormány álláspontja szerint azonban az ellopott tárgyaknak nem lett volna szabad elhagyniuk az országot, írta a Digi24.ro hírportál.
Megmenekült a géta eredű sisak Los Angelesben
A Digi24.ro érdekességként megjegyzi, hogy egy másik géta eredetű, szintén Romániából származó sisak is veszélyben volt, hiszen az a Los Angeles-i Getty Múzeumban található, s mint köztudomású, nemrég hatalmas erdőtűz pusztított a településen és a környező megyékben. A Getty Múzeum épülete szerencsére csak kisebb károsodásokat szenvedett a körülötte pusztító tűzvész közepette. Az épület építésénél a legmodernebb tűzvédelmi technológiát alkalmazták, a helyiségek dupla falúak, és nem mellesleg, az intézmény munkatársai a tűzveszély minimalizálása érdekében folyamatosan tisztították a környéket, irtották a bozótot. A Tulcea megyei Agighiol településről származó sisak a Kr. e. 4. században aranyozott ezüstből készült, és néhány eleme hasonlatos a holland múzeumból ellopott coțofenești-i sisakéhoz.
Az Adevărul napilap szerdán arról cikkezett, hogy az elmúlt 120 évben Romániából több mint száz tonna aranytárgyat – érméket, luxuscikkeket, ékszereket, a kulturális örökség emlékeit – vittek ki az országból a katonai megszállások idején, illetve foglalták le illegálisan. Emellett jelenleg 1200 olyan, a román kulturális örökség részét képező tárgyról tudnak, amelyeket elloptak, vagy tönkretettek. Az Adevărul példaként említi, hogy a ploieşti-i Nicolae Simache óramúzeumból elloptak egy értékes zsebórát, amely I. Károly királyé volt, s ugyancsak ebből az intézményből vitték el betörők II. Sándor orosz cárnak egy aranyóráját. Nicolae Ceauşescu jogarát is ellopták a bukaresti I. Ferdinánd király Nemzeti Katonai Múzeumból. A „legkeresettebbek” viszont az ókori műkincsek – teszi hozzá az Adevărul.
Az asseni Drents Múzeumból szombatra virradóan lopták el ismeretlen tettesek az ott ideiglenesen kiállított dák műkincseket, a Kr. e. 5–4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák arany karperecet. A múzeum vezetősége és a holland rendőrség tájékoztatása szerint az elkövetők úgy hatoltak be a múzeumba, hogy robbantással betörték az épület külső falát. A kiállítási tárgyak a hatályos jogszabályoknak megfelelően be voltak biztosítva.
MEGFONTOLJA A BUZĂU-I MÚZEUM, KÖLCSÖNADJA-E A GHERĂSENI-I HUN DIADÉMOT MAGYARORSZÁGNAK
Miután a hollandiai műkincsrablás fényében a napokban politikai vita alakult ki arról, hogy célszerű-e külföldi kiállításokon bemutatni a nemzeti örökséget, a Buzău Megyei Múzeum újra megfontolja, hogy kölcsönadja-e a gherăseni-i diadémot egy magyarországi kiállításhoz – mondta Daniel Costache igazgató az Agerpres hírügynökségnek. Az igazgató szerint a Buzău megyei közgyűjteményben őrzött értékes műkincset az év végén, Magyarországon megrendezendő, Attila, a hun című tárlathoz kérték kölcsön. A munténiai Gherăseni településen talált fejdísz az 5. századból származik, és a történészek szerint egy hun hercegnőé lehetett, akinek fejét mesterségesen eltorzították. A 19,5-szer 4,5 centiméteres diadém bronzból készült, aranylemez borítással, amelyet 143 almandin gránát ékkő díszít. Daniel Costache közölte, hogy a magyarországi tárlatra a múzeum más műtárgyait is kölcsönkérték, mivel a Románia területén talált hun leleteket is bemutatnának. A közgyűjtemény számos, a térségben talált 4-5. századi hun leletet őriz, ezek többsége ékszer, csat és a ruházat díszítésére használt egyéb tárgy. Az igazgató közölte: az intézmény a magyar felet is értesíti döntéséről, és további egyeztetéseket folytat a kiállítást érintő biztonsági intézkedésekről, ezt követően hozza meg a döntést.
