Volt például olyan, hogy a villanyszámlára három hónapot kellett várnunk. A szomszédok is tanácstalanok voltak: egymást kérdezgettük. A számlahordó cég munkatársa is csak annyit mondott: amikor megkapja a számla-köteget, kiszállítja az adott címre, de hogy miért ez a késés, azt ő sem tudja.
Egy másik eset tavaly történt, amikor egy ismerősömnek horribilis – több ezer lejes! - villanyszámlát kézbesítettek három nyári hónapra visszamenőleg. Persze, az érintett írt e-mailt, amire érkezett a visszajelzés, hogy megkapták a panaszt. Aztán jött egy második, egy harmadik e-mail a szolgáltatótól, és nem történt semmi. Azóta eltelt három hónap, és az ügy még mindig nincs megoldva. Mármint az ügyfél szempontjából, aki azóta is félelemmel nyit ki minden, a szolgáltatótól származó borítékot.
Még nagyobb lett a dühöm, amikor olvastam, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (ANPC) által elvégzett ellenőrzések következményeként csak az elmúlt héten 450.000, tévesen kiállított villanyszámlát vontak vissza, hogy helyettük majd újat és a valóságnak megfelelőt állítsanak ki. Elképesztően soknak tartom a közel félmillió, tévesen kiállított számlát. Még szerencse, hogy a fogyasztóvédelem – és gondolom a fogyasztók – éberségének köszönhetően fény derült a „félreszámlázásra”. A vállalat pedig elegánsan vállat vont, miután elismerte tévedését, és hozzálátott a tévesen kiállított számlák kijavításához. Még csak elképzelni is rossz: milyen ijedtségen mehettek át a fogyasztók. Merthogy a helytelenül kiállított számla nem a valós fogyasztásnál kisebb, hanem nagyobb összeget tartalmazott, arra mérget vehetünk.
A fogyasztóvédelmi hatóság szerint a tévesen kiállított számlák oka az, hogy nem tartották be a 118/2021-es kormányrendeletet, ezért többet számláztak. Végig sem akarom gondolni, hogy ez mekkora többletmunkát jelent a vállalat alkalmazottainak, akik amúgy is túl vannak terhelve. Több mint egy éve figyelem, hogy a villamos művek Unió/Memorandumului utcai székhelyén nap mint nap tömött sorokban állnak az emberek: volt, aki számlát fizetett, volt, akinek más ügyes-bajos dolga akadt. Számomra ez azt bizonyítja, hogy a vállalat nem rendelkezik megfelelő számú munkatárssal, a jelenlegiek pedig erejükön felül teljesítenek.
Lehet, hogy a szolgáltatót majd pénzbírsággal sújtják, de ez a fogyasztót nem kárpótolja az elszenvedett bosszúságért, idegeskedésért. Sajnos, nem látok semmilyen garanciát arra nézve, hogy hasonló esetekre többet nem kerül sor. És ez az, ami kiváltja belőlem a dühöt. Mert hiába vagy jószándékú fogyasztó, a szolgáltató – ahol csak teheti - könyörtelenül becsap, kihasznál, bosszant, felidegesít. Sovány vigasz – de mégis az! – hogy legalább van egy fogyasztóvédelem, amely intézkedni és orvosolni igyekszik ezeket a gondokat. Tény és való: ki vagyunk szolgáltatva, megalázhatnak minket, így volt ez az ominózus kormányrendelet előtt is. Szinte tehetetlenek vagyunk a szolgáltatóval szemben, és számomra ez a legfájdalmasabb. Ez a szerencsétlen helyzet elsősorban erre kellene, hogy felhívja a hatóságok figyelmét.
