Törvénybe iktatnák a bébiszitter, házvezetőnő, kertész foglalkoztatását
A munkaügyi minisztérium közzétette honlapján a törvénytervezetet a háztartási alkalmazottak tevékenységének szabályozásáról. Ebben meghatározzák a különböző fogalmakat, a „háztartási szolgáltató” meg a „háztartási kedvezményezett” jogait és kötelezettségeit, a háztartási munka után járó értékjegyek kiadását és felhasználási módját, a jövedelem után fizetendő járulékokat, a munkaviszonyban részt vevő felek nyilvántartását, az illetékes hatóság feladatait és hatáskörét.
Régi elképzelés, hogy valamilyen hivatalos formát találjanak a természetes személyek közötti munkakapcsolatnak, amelyre akár a feketemunka, feketén foglalkoztatás törvénytelensége is ráfogható lenne, nem beszélve az adóteher alóli kibúvásról a jövedelemszerző esetében – amennyiben a háztartásban elvégzett tevékenységeknek nem adnának valamilyen törvényes formát. A hatóságok ugyan főleg a munkavállalók érdekeit hangoztatják, hogy azok védelme teszi szükségessé a valamely háztartáson belül foglalkoztatott személyek tevékenységének szabályozását, azonban az sem elhanyagolható szempont, hogy az állam ezzel is megpróbálja növelni bevételeit a társadalom- és egészségbiztosítási alapba. Hiszen a háztartási alkalmazottak keresete után jövedelemadót, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást is kellene majd fizetni.
Ellenben mindenképpen előnynek tekinthető a felek szempontjából, hogy törvény szabályozná: hogyan és milyen feltételekkel, körülményekkel lehet foglalkoztatni valakit háztartásban, pontosan le kellene írni az elvégzett munkát és a munkaidő hosszát, felelősséget kellene vállalni a fizetésért; a kedvezményezett, tehát a foglalkoztató is ellenőrizhetné az elvégzett munkát, a károkozásért is felelősséget kell vállalni, tiszteletben kell tartani a felek személyiségi jogait stb.
A háztartási szolgáltató természetes személy lehet, aki egy vagy akár több háztartásban is dolgozhat fizetség ellenében – amely azonban kizárólag értékjegyekben adható. Ennek érdekében pontos nyilvántartást kell majd létrehozni mind a munkát végzőkről, mind a foglalkoztatókról, tehát a háztartási kedvezményezettekről, ugyanis ez utóbbiaknak kell megvásárolni az értékjegyeket. A szolgáltatást végző háztartási alkalmazott a munkája ellenértékeként kapott értékjegyeket majd átválthatja pénzre. Az értékjegyeken biztonsági jelek lesznek, mint a bankjegyeken, amely lehetővé teszi azok követését és úgymond személyre szabását. Tehát a szolgáltatás elvégzését követően a felek közötti egyezség, elvégzett munka és ledolgozott idő alapján a háztartási kedvezményezett értékjeggyel fizet a háztartási szolgáltatónak. A háztartási munkáért járó értékjegyeket az Országos Munkaközvetítő Hivatal (ANOFM) adja ki, szintén ez a hivatal foglalkozik a jegyek pénzre váltásával is a területi ügynökségei révén, továbbá elektronikus platformot, internetes felületet, illetve mobilapplikációt is létrehoznak majd a háztartási tevékenységek nyilvántartására.
A háztartási munka után járó értékjegyeket kiadhatják mind papírformában, mind elektronikusan, ezeket azonban csakis a jogosult személy használhatja fel, válthatja be, és legkésőbb a munkavégzést, illetve a kifizetést követő hónap 15-éig, annak érdekében, hogy az illető megszerezhesse, valamint megtarthassa a biztosított minőségét mind a nyugdíjalap, mind az egészségügyi alap tekintetében. Az értékjegy ugyanakkor a kifizetéstől számított legtöbb 12 hónapon belül pénzzé váltható. A jegyeket a háztartási kedvezményezett azok nominális értékén vásárolja majd meg, a nyomtatási költségeket az ANOFM vállalja, továbbá a területi hivatalok. A jegyet kiváltó háztartási kedvezményezettnek, munkáltatónak azonban fel kell használni a jegyeket azok vásárlásától számított legtöbb 12 hónap alatt. A törvényes határidőben fel nem használt, megrongálódott, vagy elvesztett jegyek ellenértékét nem térítik vissza, a 12 hónapon belül megmaradt értékjegyeket a kiváltójuk még visszaválthatja a munkaügyi hivatalnál – ebben az esetben azonban felszámolják az illetőnek a jegyek nyomtatási és egyéb kezelési értékét.
A háztartási munka után járó egy értékjegy értéke 15 lej, ezen kormányhatározattal változtathatnak. A törvénytervezet szerint az adózási alap a jegy értékének 50 százalékát képezi, tehát arra számolják ki a nyugdíj- és egészségbiztosítást, valamint a jövedelemadót. Tehát a befizetendő 22,53%, ami a társadalombiztosítási járulék és a jövedelemadó, a jegy értéke szerint 3,38 lej lesz. Ennek befizetése révén (amelyet természetesen minden jegyre felszámolnak) a háztartási szolgáltató, tehát a munkavégző elnyeri a biztosított státuszt, azonban egészségbiztosításban akkor részesül, amennyiben egy hónapban legkevesebb 50 értékjegyet bevált. Úgyszintén munkanélküli-segélyre is jogosult lenne a háztartási szolgáltatást végző személy.
A törvénytervezetet még természetesen meg kell vitatni és el kell fogadnia a parlamentnek, amely során a törvényhozók módosításokat és kiegészítéseket is tehetnek. Az elképzelés szerint a szabályozás 2024 januárjától lépne hatályba.
