Minden bizonnyal nézőpont kérdése is, hogy milyen forgatókönyvhöz képest lesz jobb a jövő: Florin Cîţu úgy látja, a koronavírus okozta krízis hatásai nem voltak annyira súlyosak, mint más országokban, így a román gazdaság képes lesz egy sikeresebb és erőteljesebb folytatásra, mint a jarvány előtt. Bizakodását arra alapozta, hogy szerinte a romániai cégek kilencven százalékát kitevő kis és közepes vállalkozások képesek voltak – persze a kormány támogatásával – igazodni a kialakult helyzethez, és tevékenységüket átalakították a követelményeknek, egyesek például most szájmaszkokat, fertőtlenítőket gyártanak...
Minden bizonnyal vannak szerencsés helyzetek is, de a román gazdaságot sajnos nem lesznek képesek a felszínre visszahozni a kis és közepes vállalkozások, amelyek számarányukat, alkalmazottaik létszámát valamint hozzájárulásukat tekintve a nemzeti bruttó össztermékhez, az európai uniós átlag alatt vannak. Ennek okát pedig szakemberek elsősorban a magas adóterhekkel, nagy fenntartási költségekkel magyarázzák. Már a válság előtt is szembesültek nehézségekkel ezek a vállalkozások, amelyeket időnként szóvá tettek, jelenleg pedig a puszta megmaradásuk a tét, hogy majd képesek legyenek a jövőjüket ismét felépíteni, minden bizonnyal más körülmények között, amelyek most még mindenkinek számos kérdést felvetnek. Tehát a kormánynak elsősorban olyan jövendő intézkedéseken kellene gondolkoznia és azokat kidolgoznia, amelyek majd segíthetnek a kis és közepes vállalatoknak ismét fellendülni, visszaépíteni tevékenységüket, újra foglalkoztatni személyzetüket. Hiszen a kényszerszabadságon levők, vagy a munkanélküliek többsége is ezektől a vállalatoktól került ki, nem pedig a közszférából.
A munkaügyi minisztérium legutóbbi adatai a munkanélküliségről sem túlságosan biztatóak és nem adnak okot holmi hurráoptimizmusra a folytatást illetően: a felfüggesztett munkaszerződések száma ugyanis meghaladta az egymilliót, és közel negyedmillióra emelkedett a felbontott munkaszerződések száma. A feldolgozóipar, a kereskedelem, építőipar, szállodák és vendéglők, egyéb szolgáltatást végzők az első és nagy vesztesei a jelenlegi helyzetnek, de még számos szakmában, magánvállalkozók, kisiparosok, egyéni vállalkozók maradtak teljesen jövedelemforrás nélkül.
Nemrég a kis és közepes vállalatok tanácsa felmérést készített arról, mikorra tartanák jónak a munkakezdés. A válaszadók több mint fele a szükségállapot lejárta utánra időzítené a munkába állást – ami várhatóan május közepe után várható, ha semmi rendkívüli változás nem történik, illetve ha a járvány terjedését sikerül visszaszorítani. A felmérésre válaszoló vállalkozóknak szintén valamivel több mint fele vélte úgy, hogy negyedév alatt sikerülhet személyzetüket a válság előtti szintnek megfelelően visszahelyezni a munkába, a többieknek erre hosszabb idő, fél és egy év lesz szükséges. Azonban területtől függően azt is számításba kell venni, hogy a fogyasztók, a szolgáltatást igénybe vevők milyen formában és mértékben fognak visszatérni korábbi szokásaikhoz, hiszen ez is nagymértékben befolyásolja majd a helyzet további alakulását, valamely vállalkozás fellendülését, kilábalását a jelenlegi krízisből.
Érthető, hogy ennyi idő elteltével, most már egyre inkább foglalkoztatja az embereket a munkába való visszatérés gondolata, korábbi foglalkozásuk folytatása. Ami valójában már nem egyszerűen visszatérés lesz, hanem egy másfajta folytatás. Szakemberek erőteljesen figyelmeztetnek az óvatosságra, elővigyázatosságra, ezért a járvány miatt megváltozott munka- és fogyasztási körülmények még a szükségállapot után is valamilyen mértékben fennmaradnak – ennek érdekében javasolják a mobil- és internet hálózatok még jobb kiépítését, vidékre is, a számítástechnikai piac további erősítését. A gazdasági és társadalmi élet mondhatni újraindulását megfontoltan és előzőleg alaposan megtervezett lépésekben képzelik el, hogy el lehessen kerülni egy olyan újabb járványterjedést, amely megbénítsa az egészségügyet és ismételten leállítsa a gazdaságot. Életmódunk minden bizonnyal másabb lesz, és remélhetőleg sikerül(t) megtanulnunk, hogy felelősen gondolkozzunk meg cselekedjünk önmagunkért és egymásért.
