Az épületet 1865 körül szeszgyárrá alakították át, az 1848-as forradalom alatt huszárok laktanyája és kiképzőhelye volt, a 20. század elején javítóintézetet működtettek benne. A második világháború után süketnéma iskolaként működött, majd a Samus Speciális Műszaki Líceum kapott benne helyet. Habár a közel kétszáz éves épület nem műemlék, ennek ellenére a felújításkor igyekeztek figyelembe venni történelmi értékét, és az eredeti anyagokhoz leginkább hasonlítókat használtak a munkálatok során.
Az épületben és az udvaron is végeztek felújítási munkálatokat: megerősítették az alagsort, a tartószerkezetet, kicserélték a faanyagot, az épületet manzárddal látták el, és a helyiségeket átszervezték. Teljesen felújították a villamoshálózatot, a fűtésrendszert, a mellékhelyiségeket, és a lehető legmodernebb légkondicionáló berendezést szerelték be. Mivel nagy az iskola tanóráin résztvevő diákok száma, és a tanintézet nyilvános eseményeket is szervez, ezért a biztonsági elemeket is korszerűsítették, hogy beszerezhessék az érvényes katasztrófa-védelmi engedélyt is. Liftet is beszereltek a fogyatékos személyek számára, ugyanakkor olyan mellékhelyiségeket is létrehoztak, amelyeket csakis fogyatékkal élők használhatnak.
– Nagy megelégedéssel tölt el, hogy egy jelentős kulturális intézménynek ilyen korszerű és működőképes székhelyet biztosíthatunk, amelynek hasznos felülete 4300 négyzetméter. A tanintézet az ország legnagyobb népművészeti iskolájaként működik. A 62 éves múltra visszatekintő intézménynek biztosított volt ugyan a folyamatos működése, ám külön épületekben üzemelt, amelyek nem feleltek meg a célnak, és nem voltak a tanács tulajdonában. A beruházásnak köszönhető nagy és korszerű termek mellett az iskola saját stúdióval is rendelkezik majd, amely egész Erdélyben példa nélküli – nyilatkozta Alin Tişe megyei tanácselnök.
