Csak 23 órából fog állni ez a vasárnapunk

Sötétben kezdődne az iskola, de délután kint játszhatnánk

Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott óraátállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák tavaszi előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni. Magyarországon ezzel együtt júniusban például már hajnali 4.45-kor felkel a nap, vagyis már 4 óra előtt virrad, viszont július végén este már fél 9 előtt lenyugszik, tehát 21.30–22 órakor teljesen sötét van. Kolozsváron ezzel szemben július végén csak 21 órakor nyugszik le a nap, tovább tart tehát a világosság este. Ennek azért van jelentősége, mert az 1980-as évekhez képest látványosan átalakult a lakosság életvitele főleg az egykori kommunista államokban, az esti lefekvés időpontja jelentősen kitolódott, de a villamosenergia fogyasztási szokások is nagyot változtak. Többek között ezzel érvelnek Magyarországon azok a csoportok, amelyek szeretnék eltörölni a téli időszámítást. A felmérések szerint ősszel a lakosság kétharmada, mások szerint a 80%-a szerette volna a nyári időszámítás állandósítását, a Jobbik javaslata így nagy népszerűségnek örvendett a lakosság körében, de akkor úgy tűnt, hogy a kormány is hajlik az óraátállítás eltörlésére, bár a magyarországi hírcsatornák szerint azóta a kormánypárt visszakozni látszik a kérdésben. A módosítás azt jelentené, hogy télen ezután hosszabbak lesznek a magyar nappalok, ám cserébe a reggelek néhány hétig tovább maradnak sötétek. A korán kezdő dolgozókat az intézkedés nem fogja különösebben érinteni, hiszen az, aki hatra jár, már eddig is sötétben ment munkába télen.

Vass Enikő kétgyermekes kelet-magyarországi anyukát arról kérdeztük, szerinte hogyan befolyásolná mindennapjaikat az, ha egész évben a nyári időszámítás lenne érvényben.

– Az óraátállás, mint dolgozó nőt különösen nem érint, mert nem reggel hatra megyek dolgozni, akik meg hatra mennek, már októberben az átállított órával is sötétben mennek. Ha télen is nyári időszámítás szerint éli mindennapjait Magyarország, akkor az iskolába indulás lesz érdekes, mert egy idő után sötétben történne (december elején például van olyan nap, amikor 7.17-kor kel fel a Nap, ami nyári időszámítás szerint 8.17 lesz), cserébe viszont délután négykor kevés ideig lesz sötét (novemberben már 16 óra előtt lemegy a Nap, de ha érvénybe lép a módosítás, csak 17 óra körül nyugodna). A délutáni fény nagyobb ösztönző arra, hogy még egy fél órát, órát kinn a kertben játszódva töltsünk.

Az órák állítgatása informatikai szempontból lesz érdekes, mert a számítógépeken, okostelefonon az operációs rendszer felelős az óraátállításért. Azokkal a rendszerekkel nem lesz baj, melyekhez a támogatás állandó, folyamatos, a programozók két kattintással megoldják az óraátállás eltörlését. Azonban működhetnek régebbi rendszerek, programok, melyekben manuális ez az átállás, és nagy valószínűséggel a támogatás is megszűnt. Ebben az esetben új rendszereket kell vásárolni. Becslésem szerint például kisebb könyvelőirodák lehetnek érintettek ebben az ügyben, ahol régóta használják a bejáratott rendszert, és régóta halogatják a frissítést – mondta Vass Enikő.

Amikor még minden településen más volt a „pontos” idő

Különleges történelmi ínyencséget olvashatunk a timelord.blog.hu oldalon Frisnyák Zsuzsa, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársától. Eszerint 1891-ig Európában nem volt egységes idő, nem léteztek időzónák. Minden település a nap járása szerinti helyi időt használta. A vasúti közlekedés elterjedésével jelent meg az az igény, hogy valamiféle egységes idő szerint lehessen szabályozni a vonatok menetrendjét. A vasúttársaságok valamelyik nagyobb város helyi idejét tekintették alapnak. Magyarországon 1871-ben egyeztek meg a vasúttársaságok, hogy a Pest-budai helyi időhöz igazodnak. Ausztriában az ottani vasutak a prágai időt használták. 1891-ig Európában 21-féle vasúti időt használtak. Például az Orient expressz utasainak és személyzetének az óráikat először a német–francia határon kellett előrébb tekerni 19 perccel, majd Mühlackernél 3 perccel, Ulmban újabb 10 perccel. Az osztrák határon 11 perccel, a magyar határ átlépésekor 16 perccel, a román határon 29 perccel és így tovább.