Danyi Zoltán író, költő 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. 2002-től jelennek meg művei a zEtna, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, később Hamvas levelezését és naplóit is gondozta. Prózai munkáiért 2009-ben az Irodalmi Jelen díjjal, 2016-ban Mészöly Miklós-díjjal jutalmazták. A 2015-ben kiadott A dögeltakarító című regénye németül is megjelent a Suhrkamp kiadónál.
Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Tanulmányait az ELTE-n végezte szociológia és esztétika szakon. Jelenleg a Babilon gyerekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik. 2013-ban elnyerte a JAKkendő díjat, ennek köszönhetően a következő évben megjelent az első novelláskötete a József Attila Kör és a Prae.hu kiadásában. A későbbiek során ifjúsági regényt, illetve gyerekeknek szóló könyveket és foglalkoztató kiadványokat írt. Első regénye 2018-ban Mágneshegy címmel jelent meg a Magvetőnél. Írásai angol, német és észt nyelven jelentek meg – írják a közleményben.
Mariarosaria Sciglitano műfordító és újságíró, egyetemi tanulmányait magyar nyelv- és irodalom szakon a nápolyi Istituto Universitario Orientale BTK-n folytatta. PhD fokozatát irodalomtudományok szakon 2003-ban az ELTE Doktori Iskolájában szerezte. 1999-től 2004-ig szerkesztője a Magyarországi Olasz Kultúrintézet által kiadott Nuova Corvina című irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1991 és 1999 közt kortárs olasz irodalmat tanított vendégtanárként az ELTE BTK olasz tanszékén, 1993 óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem IOK olasz anyanyelvi lektora. Rendszeres fordítói és műfordítói tevékenységet folytat. 1997-ben a Frankfurt '99 műfordítói pályázatának, 2006-ban a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj pályázatának nyertese volt. 2008 óta a Balassi Intézet olasz műfordításokért felelős konzulense.
Olasz nyelvre fordította egyebek mellett Esterházy Péter Hahn-Hahn grófnő pillantása és Semmi művészet című munkáját, Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért és A végső kocsma című művét, Borbély Szilárd Nincstelenek, valamint Forgách András Élő kötet nem marad című könyvét.
Az elismerés Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. Az anyagi jutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség ezért minden évben az író születésének évfordulóján, október 18-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban történik – olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez eljutatott közleményében.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át Déry Tibor-jutalom néven, azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, a tavaly pedig Lábass Endre és Vida Gábor részesült az elismerésben.
