Ízelítő a látnivalókból: Az Erdélyi Híradó lap 1848. március 21-i száma az utolsó olyan napról, amikor még nem jutott el Kolozsvárra a forradalom kitörésének híre; „Gr. Batthyány Lajos ministerelnöki körlevelének 1-ső száma”; gr. Mikó Imre felhívása a szász és román polgártársakhoz; „Szózat a Székely Nemzethez!”, aláírója „az egyesült Magyar és Erdélyország tellhatalmu országos biztosa, Csány László”; a tizenkét ponttal ellátott belépőjegy az 1942-es emlékező díszelőadásra.
És itt látható még Kossuth Lajos vidini levele a forradalom végnapjairól, amelyet az akkori szigorú cenzúra ellenére már 1850-ben sikerült kiadni; kolozsvári emlékbeszédek az 1874-84-es időszakból; gróf Josip Jelasics 1851-ből Bécsben magyarul megjelentetett verseskötete, amelynek bevételét az 1848-49-es harcok nyomán elárvultak és betegek megsegítésének ajánlotta fel, stb. A kiállított nyomtatványok egy részén már látszik az idő vasfogának munkája, de ezek a patinajegyek csak emelik a kordokumentumok értékét.
A ritka könyvrégiségek szenvedélyes gyűjtője, Röser Ferenc lapunknak elmondta, hogy célja változatlan: minél több fiatalban felkelteni az érdeklődést történelmünk Március 15-éje iránt, de természetesen a felnőtt korosztályok is szívesen látott vendégek a Mátyás király/Mathia Corvin utca 3. szám alatti helyiségben. Sajnos előfordult már olyan eset, hogy hiába hozta be gyermekét a szülő a boltba, mert hamar kiderült, hogy nincs hatással rá ez a historikus hangulat.
FOTÓK: ROHONYI D. IVÁN
