Kongresszuselőkészítő SZKT zajlik Marosvásárhelyen

Ezüstfenyő-díj szülőföld-megtartó tevékenységért

1. Balta János író, újságíró, aki szorgalmas munkával évek óta a közösségért dolgozik, immár nyugdíjasként is. Három évtizede újságíró, a Nyugati Jelen (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes megyei) regionális napilap munkatársa.

1. Dr. Barra Zoltán szilágycsehi orvos, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének alapító tagja, szakmai és közéleti tevékenysége példaértékű. Hivatástudata, közéleti feladatvállalása és munkássága révén méltán érdemeli ki közösségünk elismerését.

1. Berki Edith alapító tagja és elnöke az RMDSZ sarmasági szervezetének, helyi tanácsos, a sarmasági nőszervezet elnöke, a Szilágy megyei nőszervezet alelnöke a mindennapokban fáradhatatlanul és önzetlenül végzi közösségszervező tevékenységeit.

1. Bokor Sándor, Parajd község polgármestere bebizonyította, hogy a közösségért, a közjó megteremtéséért él. A csapatával elért eredményei önmagukért beszélnek, hosszú időre megalapozták a község fejlődését.

1. A 70 éves Búzavirág Néptáncegyüttes csapata 1949 óta tevékenykedik, Brassó megye legrégebbi és legnépszerűbb néptáncegyüttese. A díjjal Reiff István és Reiff Zsuzsa sokéves munkássága és több mint ezer táncos előtt tisztelegnek, akik fenntartották és éltetik ma is a magyar kultúrát.

1. Fejlesztő, közösségépítő munkájának elismeréseként díjazták Ciubotariu Simon római katolikus papot, aki 2000 óta tevékenykedik elkötelezetten és odaadóan Resicabányán.

1. Dávid Lajos a nagybányai Teleki Magyar Ház, a bányavidék egyetlen magyar civil művelődési intézményének vezetője. Értékmentő és szórványmegőrző munkássága az elmúlt negyed évszázadban meghatározza Nagybánya és a magyar közösség életét.

1. Az RMDSZ post mortem Ezüstfenyő-díjjal jutalmazta Dima Leventét, a zágoni szervezetének korábbi elnökét és Zágon község alpolgármesterét, aki szülőföldjét szerető, cselekvő, becsületes ember volt. A közösség és a nemzet szolgálatában emberséggel és nyitott szívvel dolgozott.

1. Dukrét Géza tanár, helytörténész, néprajzkutató, műemlékvédő és közösségszervező a közélet fáradhatatlan, lelkes tagjaként olyan eredményes munkát fejtett és fejt ki, amelyre csak a kivételesen elhivatott emberek képesek.

1.  Farkas Aladár gyergyói önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi szervezetének volt elnöke önzetlen és eredményes munkája, a magyar oktatásban vállalt aktív szerepe, a civil és politikai életben való részvétele példaértékű.

1. Gergely Andrásról a kitartó munka jut mindenkinek az eszébe. Csíkszentmárton polgármestereként, valamint az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás elnökeként alapos, megbízható munkát végez a közösség érdekében.

1.  Laczikó Enikő Katalin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a kisebbségügy területén végez eredményes munkát. Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja egy olyan jogi és közigazgatási keret megteremtését itthon, amelyben méltányos életet élhet, megőrizheti önazonosságát, kultúráját, nyelvét és vallását Románia húsz kisebbségi közössége.

1.  Ladányi Árpád Csaba ügyvéd, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke munkássága bizonyítja, hogy közössége jövőjét gazdasági, oktatási és egyházi fejlődés mentén látja. Ezen területeken elért megvalósításaiért fejezi ki elismerését az RMDSZ.

1.  Jakab László, az, RMDSZ bihardiószegi szervezetének elnöke, tanácsosa és a helyi református egyházközség főgondnoka méltán érdemli meg az elismerést, hiszen lendülettel, hittel tevékenykedett és tevékenykedik ma is a közösségért.

1.  Kádár György, Újmosnica község alpolgármesterének az egyházi javak visszaszolgáltatásában kiemelkedő érdemei vannak. A nevéhez fűződik az újmosnicai templom és a paplak telekkönyvezése, valamint a földek visszaszerzése.

1.  Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, volt parlamenti képviselő neve 1998 óta összefonódik a Szövetséggel. A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal élére 2016-ban került, azóta a város dinamikusan fejlődik. Nevéhez fűződik a Szatmárnémeti Városi Sportklub létrehozása és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, amely Szatmár megye legsikeresebb ifjúsági szervezete.

1.  A marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításában és a magyar oktatás elleni támadások kivédésében nyújtott munkájáért a Szövetség Ezüstfenyő-díjjal jutalmazta Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt. Köszönetet fejezik ki a díjjal korábbi, Szilágy megyei oktató-nevelő munkájáért is.

1.  Makkai László, az RMDSZ kolozsvári szervezet hidelvei körzetének elnöke 1990-ben alapítója tagja volt a Szövetségnek. Kitartó munkája példaértékű az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében, közéleti szerepvállalása motiváló minden tisztségviselő és közszereplő számára.

1.  Rémán György, Sajóudvarhely alpolgármestere kiemelkedően dolgozik a közösségért, odaadással végzi munkáját, a szervezet alapembere.

1.  Prof. Dr. Szabó Béla a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, a Marosvásárhelyi 1. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint a MOGYE Magyar Tagozatának vezetője. Kiváló orvos és oktató, kitartása és vezető szerepének érdeme, hogy a MOGYE magyar tagozatának nagy része egységesen küzd tovább önállósulásáért.

1.  A szórványban végzett közösségi munkája, kitartása, szakmai tudása elismeréseként méltán veheti át az Ezüstfenyő-díjat Széll Lőrincz, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Hunyad Megyei Sport és Ifjúsági Hatóság vezetője.

1.  Székely Szidónia kémia-fizika szakos tanárnő karrierje az emberség, becsületesség, pontosság jegyében zajlott le. Egyéniségének és munkásságának meghatározó jegye magyarsága, nemzetének, anyanyelvének, kultúrájának szeretete, amit tovább adott diákjainak a Nagyszebenben végzett munkássága során.

1.  Pesek Szilárd Zoltán, a máramarosszigeti Leöwey Klára elméleti líceum kémia-fizika szakos tanára, önkormányzati képviselő szervez, oktat és alapít. Lelkesedése, munkája meghatározó szellemiséget adományozott a fejlődő máramarosszigeti magyar oktatásnak.

1.  Balázs Attila a Szövetség gazdasági igazgatójaként úgy mozgatja a szálakat és a számokat, hogy mindenre jusson és maradjon is. Védjegyévé vált a kifogástalanul vasalt ing, a szigorú szabályok és a pontos munka.

Állásfoglalás a Kongresszusról: Szövetség a jövőért

"Az elmúlt két év többnyire a múltról és a védekezésről szólt az RMDSZ és a közösség számára egyaránt.  Az előttünk álló időszakban a jövőre és az építkezésre kell koncentrálnunk. A február 22-23. között sorra kerülő kolozsvári Kongresszusunk mottója: Szövetség a jövőért. A kongresszusnak, a szövetségi elnök megválasztásán túl az lesz a feladata: jövőképet mutasson a közösségünknek, hogy meghatározza az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Mindezekhez erős Szövetségre és erős szövetségesekre van szükség – szakmai szervezetek bevonására, valós társadalmi konzultációra, befolyásos nemzetközi partnerekre.

A Kongresszuson európai parlamenti kampányunk következő szakasza is kezdetét veszi: sor kerül jelöltjeink vitájára (a kongresszust követő héten rangsoroljuk őket), elindítjuk a támogatói aláírások gyűjtését, bemutatjuk a választási programunk legfontosabb elemeit.

A májusi választások meg fogják határozni Európa jövőjét. Az Európai Unió nagy változások előtt áll: tőlünk is függ, hogy ennek a változásnak mi, magyarok a vesztesei vagy a nyertesei leszünk. 

Májusban eldől, hogy kik lesznek többségben: azok, akik támogatják az európai kisebbségvédelmi törvényt, vagy azok, akik semmibe veszik problémáinkat. Eldől az is, hogy kik vezetik majd az Uniót: azok, akiknek fontos, hogy több pénzből fejlődhessenek településeink, több pénz maradjon a gazdák kezében, vagy azok, akik csökkenteni akarják a finanszírozásokat.

Számunkra a tét egyértelmű, a cél világos: erős erdélyi és Kárpát-medencei magyar képviseletet akarunk, hogy beleszólhassunk az Európai Unió jövőjének alakításába – legyen szó támogatáspolitikáról, kisebbségvédelemről vagy migrációról. A magyar emberek érdeke, hogy Európa megerősödjön, és ezáltal Erdély tovább fejlődjön".

Kelemen: nagy választék nincs„A mi egyetlen, felcserélhetetlen szövetségesünk az erdélyi magyarság. De azért hogy érdekeinket érvényesíteni tudjuk, partnereket kell keresnünk. Így volt ez az elmúlt 29 esztendőben, de így volt az elmúlt évtizedekben, századokban is. Bethlen Gábor fejedelemtől megtanulhattuk, hogy szövetség nélkül eredmény sincs” - hangzott el Kelemen Hunor politikai beszámolójában.

Az RMDSZ-t sok bírálat éri, amiért együttműködik a Szociáldemokrata Párttal (PSD), de nagy választék nincs, szövetséget csak azzal köthet, akit a román választók a parlamentbe küldenek – hangsúlyozta a szövetség elnök. Kitért arra, hogy a jelenlegi ellenzékkel mennyire reménytelen az együttműködés, egymást sem tudják elfogadni, egymást között sem sikerül közös nevezőre jutni, magyarázta. A jelenlegi kormánykoalícióval az RMDSZ ért el eredményeket, de voltak kudarcok is, hiszen minden szövetségkötés kompromisszumot jelent, vélekedett. Emlékeztetett: helyi szinten sok esetben a liberálisok a szövetségeseink, például Kolozs megyében, máshol viszont a PSD-sek. „Egyiket sem szeretjük jobban, mint a másikat!”, mondta. Hozzátette: szövetségkötés nélkül elszigeteltségre lennénk ítélve.

Bírálta a kormányt, amiért késik az idei költségvetéssel, megbénítva az önkormányzatok, intézmények tevékenységét, és „feje tetetjére állította” a pénzügyi politikát káosz teremtve a gazdaságban.

Románia az Európai Unió Tanácsának soros uniós elnökség átvételét követően meglehetősen komolytalanul viselkedik, derült ki Kelemen Hunor bírálatából.  „Azt mondtuk, nem tud nagyot tévedni, de egyes kormányképviselők brüsszeli szereplése egészen komikusra sikeredett”, mondta utalva elsősorban a mezőgazdasági miniszter megütközést kiváltó nyilatkozatára.

Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: Bukarest teljesíti a technikai kritériumokat, politikai feltételeknek az uniós csatlakozást megelőzően kellett eleget tennie.  A szövetségi elnök reméli, hogy a román diplomáciai offenzíva sikeres lesz a schengeni csatlakozás érdekében.

Kelemen Hunor 2019 legnagyobb kihívásának az EP-választásokat nevezte. Véleménye szerint az EU-nak nincsen alternatívája, hiszen egyedül sem Németország, sem Franciaország nem tudna a globalizáció világában versenyre kelni Kínával és az Egyesült Államokkal. Az unió gazdaságilag erős, politikailag, katonailag azonban gyenge. Változnia kell, az RMDSZ pedig részese kíván lenni ennek a reformfolyamatnak. Reményei szerint az Európai Néppárton (EPP) lesz a legerősebb frakció, amely a reformokat diktálni fogja, az RMDSZ ezt kívánja erősíteni.

„Számunkra a tét egyértelmű, a cél világos: erős erdélyi és Kárpát-medencei magyar képviseletet akarunk, hogy beleszólhassunk az Európai Unió jövőjének alakításába. Érdekünk, hogy Európa megerősödjön, és ezáltal Erdély tovább fejlődjön”, fogalmazott.

Hozzászólások az elnöki beszámolóhoz

A hozzászólások során elsőként Oltean Csongor MIÉRT-elnök kapott szót, aki az ifjúság fontos szerepéről beszélt. „Hiszek egy olyan szervezetben, amelyben a fiatalok nem csak plakátragasztásra, „pótkeréknek” kellenek”, mondta. Úgy fogalmazott: a MIÉRT-nek az a célja, hogy megmutassa, mennyi az értékes fiatal soraiban, ezért több jelöltet is javasol az RMDSZ EP-listájára, olyan személyeket, akiknek van véleményük Európáról.

Cseke Attila Bihar megyei szenátor a Partium frakció nevében kért szót. „Ha kisebbségvédelemről van szó, az erdélyi magyar közösség folyamatosan „egy szál magában van”, ezen a téren alig változott valami”, fogalmazott Cseke, utalva egy 1991-ben született újságcikkre, amelynek szomorú aktualitásán nem változtatott az elmúlt közel három évtized.

Winkler Gyula EP-képviselő (Szórvány-frakció) szerint az Európai Parlamentben jelenleg két politikai irányzat előzménytelen egymásnak feszülése figyelhető meg, az erdélyi magyarságnak pedig nem mindegy, hogy melyik vonal képviselői lesznek többségben. Azoké, akik a kelet-európai államokon akarják megspórolni a menekültválság, a Brexit, illetve a létrehozandó európai hadsereg költségeit, vagy azoké, akik a fejlesztésre szánt források megtartását fontosnak tartják. Úgy látja, hogy az az Európa számít erősnek, amely nem veszélyforrásként, hanem erőforrásként, gazdagságként tekint a kisebbségekre.  Az EP-képviselő a testület bizalmát kérte az európai parlamenti munkája folytatásához.

Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke a szövetségi elnök beszédére utalva kifejtette: nem az a lényeg, hogy kivel köt szövetséget az RMDSZ, hanem hogy a szövetség működjön, eredményeket lehessen felmutatni, mert a közösség tagjai elsősorban ennek alapján ítélik meg az RMDSZ-t.

A Tulipán-frakciót Szabó Ödön képviselte, aki szintén a „partnerség” kérdését boncolgatta. Úgy vélte: az együttműködés nem a partneri szerződés megkötésével kezdődik, hanem a bizalomépítéssel. Ez az RMDSZ-nek mind a magyar, mind pedig a román potenciális partnereire vonatkozik, tette hozzá. Kifejtette: elképzelhetetlen az, hogy egyik pillanatban valamelyik magyar párt azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a magyar zászló kitűzésével provokál (az Erdélyi Magyar Néppártról van szó – szerk. megj.), másnap pedig együttműködésre szólít fel, és igényt tart az EP-lista egyik befutó helyére. Ugyanez a helyzet a Nemzeti Liberális Párttal is: minden olyan intézkedést megtámadnak, ami a kisebbségek érdekeit szolgálná, utána pedig elvárják, hogy az RMDSZ szövetkezzen velük. „A partnerségért meg kell küzdeni”, zárta felszólalását Szabó.

Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke pragmatikus, reálpolitikai elemzésnek minősítette a szövetségi elnök politikai beszámolóját. Elmondta: a megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel nemrég sorra került tanácskozáson is kiderült, hogy a szervezeti emberek értik a szövetségkötések logikáját, azaz miért kell az RMDSZ-nek most a PSD-vel együttműködni. Amikor azonban a választópolgároknak kell elmagyarázni, az már nem olyan könnyű – vélekedett. Elmondta: Kolozs megyében különösen erős a szociáldemokratákkal szembeni ellenérzés, az RMDSZ-szel szemben megfogalmazott bírálatok is keményebbek. A nagyvárosi értelmiség egy része vélt vagy valós erkölcsi elvek alapján közelíti meg a kérdést, egyesek magát az etnopolitikát is anakronisztikusnak tartják, magyarázta. Csoma Botond nem hiszi, hogy meg lehet győzni őket arról, a jövőben az RMDSZ-re szavazzanak. Felnövőben van viszont egy olyan nemzedék, amelynek tagjai közül többen az RMDSZ-t eleve elutasítva más pártok berkeiben keresik az érvényesülést – ezzel a réteggel meg kell próbálni párbeszédet folytatni, mondta.

Biró Rozália, az RMDSZ keretében működő Nőszervezet elnöke is az erős EP-képviselt fontosságát hangsúlyozta. Annak a reményének adott hangot, hogy az RMDSZ EP-listáján hangsúlyos lesz a hölgyek jelenléte. A Nőszervezet képviselői között nagyon sok olyan politikai szerepvállalásra kész hölgy van, akik felkészültek a feladatra, derült ki szavaiból.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő is új mandátumra pályázik. Felszólalásában a folytonosság, a tapasztalat, a szakmai tudás, mindenekelőtt pedig a biztos értékrend fontosságát hangsúlyozta. „Szerintem azért van káosz Európában, mert a keresztény gyökerekről megfeledkeztünk. Ez őrizte meg Európát évszázadokon keresztül, és olyan emberekre van szükség, akik képesek ezért minden körülmények közt kiállni”, fogalmazott.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke már korábban bejelentette, hogy szintén indulna az EP-választásokon. Az uniós csatlakozás pozitívumairól beszélt: önkormányzataink, egyházaink összesen 168 millió eurót pályáztak meg, ennyit 100 év alatt nem költött a román állam ilyen célokra, nem szabad tehát hagyni, hogy ezeket a forrásokat a kárunkra csökkentsék, mondta. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarságnak a következő 100 éve ne a túlélésről, hanem a sikerekről szóljon, erős EP-képviseletre is szüksége van. Európának el kell ismernie, hogy értékteremtő közössége vagyunk Európának, és el kell ismernie jogainkat is, hangsúlyozta. Hozzátette: nem kellemes, hanem hasznos EP-képviselője kíván lenni az RMDSZ-nek. 

Vincze Lóránt FUEN-elnök, aki úgyszintén lehetséges EP-jelölt, fontosnak tartotta, hogy létezik egy belső verseny az RMDSZ-ben az EP-lista két befutó helyére. Véleménye szerint nem elvi különbségekről, hanem inkább az eszközökről, ezek hatékonyságáról szól a vita, a cél azonban közös: megtörni az EP-n belül az évtizedes nemtörődömséget a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban.

Markó: nekünk bevonulni kell szövetségekbe

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke is annak a véleményének adott hangot: ahhoz, hogy eredményt lehessen elérni a politikában, szövetségekre van szükség. Hangsúlyozta: ezek a szövetségek nem ideológiaiak, hanem programjellegűek. Elmondta: politikai nyilatkozatok sora hangzott el, amióta Románia átvette az unió tanácsának elnökségét, de egyetlen román politikus sem ejtett szót a kisebbségekről, hogy Romániának az EU-ba vezető útját magyarok, románok együtt járták végig. Sem Klaus Johannis elnök, sem Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik kormánypárt szenátusi elnöke, sem a szociáldemokrata kormányfő, Viorica Dancila, az európai politikusoktól pedig nem is várjuk, tette hozzá Markó Béla. Ennek ellenére úgy vélekedett: az RMDSZ-nek kötelessége megkeresni a szövetségeseket, rákényszeríteni őket arra, hogy ügyeinkben is megoldás szülessék.

„Nekünk nem kivonulni, hanem bevonulni kell szövetségekbe!”, hangsúlyozta példaként a MOGYE esetét hozva fel. Az egyetem oktatói tiltakozásuk jeléül többször is kivonultak a szenátusból, ezzel viszont csak azt érték el, hogy a románok immár gyorsabban lebonyolíthatják üléseiket, hiányukban döntenek egyesülésről, új névről, angol kar létrehozásáról, és még sok mindenről, amiről már információk sincsenek.

Markó Béla reagált Paul Jürgen Porr, a FDGR elnökének kijelentésére, aki bírálta az RMDSZ-t, amiért nem „a jogállamiságot, korrupcióellenes harcot támogatókkal” szövetkezik. A volt szövetségi elnök kifejtette: ha az RMDSZ ideológiai alapon szövetkezne, akkor bizonyára nem állt volna össze 1996-ban a zavaros Demokratikus Konvencióval, és így nem lett volna kisebbségvédelmi minisztérium, restitúciós és anyanyelvhasználatot szabályozó törvények, kisebbségi törvénytervezet, amely a kulturális autonómia fejezete miatt annak ellenére fontos dokumentum, hogy a parlament nem fogadta el. Vagy nem lett volna oktatási törvény a PDL-kormány alatt, mindennek pedig valamennyi nemzeti kisebbség a haszonélvezője, emlékeztetett Markó.

Az RMDSZ kész együttműködni a Magyar Polgári Párttal (MPP) az európai parlamenti (EP) választásokon, de nem fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) javaslatát, hogy alkossanak hárompárti választási koalíciót – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Az elnök újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: a választási koalíció azt jelentené, hogy a szövetség feladja identitását. Mint fogalmazott, azt tudják ajánlani az RMDSZ-szel versenyző pártoknak, hogy jöjjenek jelöltjeikkel az RMDSZ listájára. “Az RMDSZ listája nyitva áll bárki számára”- jelentette ki.

Hozzátette: a szövetség március elsejéig rangsorolja jelöltjeit. Azt tartotta reálisnak, hogy a Romániában 6,5 százalékot kitevő erdélyi magyarság két jelöltet juttasson az európai parlamentbe. Három jelölt bejuttatásához a magyarság jelöltlistájának a szavazatok 9,26 százalékát kellene megszereznie.
   

Borítókép: Gönczy Tamás, RMDSZ