De a magyarok többsége büszke volt a franciaországi Európa-bajnokságon való szereplését befejező Storck-legénységre, ami jelzi, hogy a többség megértette, figyelemre méltó eredmény született. Ez akkor is így van, ha a belgák fenegyereke, Hazard bepiszkította örömünket pazar játékával. Zsémbeskedésnek azonban nincs helye, hiszen az eredmény logikus következménye annak, ami a pályán történt. Az eredmény fog megmaradni ugyan a statisztikákban, de mindenki láthatta, hogy a nagy gólkülönbség csalóka. Király kapuja azért telt meg a meccs utolsó negyedében gólokkal, mert Bernd Storck most sem hazudtolta meg magát, és nem követelte játékosaitól a sehova nem vezető, önámításra jó bunkerfocit, hanem bátor játékot kért tőlük. S nem csak kérte, hanem a csapat képes is volt kivitelezni a szövetségi kapitány utasításait. A magyar válogatott futballozott, építkezett, helyzeteket hozott össze olyan körülmények között, hogy a mérkőzés jóformán 0-1-ről kezdődött. Sikerült meleg pillanatokat okozni a belgáknak, ami már önmagában eredmény, figyelembe véve a két csapat közötti erőviszonyt.
Kár búslakodni azon, hogy nem sikerült a fényesebbnek tűnő 0-1-es vereséggel zárni a meccset, hiszen ha ez lett volna a cél, akkor Magyarország is olyan csúfosan leszerepelt volna, mint Horvátország és Portugália. A sztárjátékosokat felvonultató két válogatott az Eb egyik legcsúfosabb meccsét produkálták szombaton késő este, főleg azért, mert már a 30. perctől a büntetőpárbajt várták. A horvátoknak jó esélyük lett volna kiverniük az eddig szerény formát mutató portugálokat, de nem volt meg ehhez a kellő bátorságuk, amiért végül drágán megfizettek Modric-csék. A horvátok és a portugálok hozzáállása semmi jót nem eredményezhet, ezért kifejezetten örvendek, hogy Storck nem ezt a kivárós, látványölő és versenyszellem-pusztító taktikát választotta a belga sztárok ellen. Ennek is köszönhető, hogy a magyar válogatott emelt fővel búcsúzott az Eb-ről, amelyen felülmúlta a legoptimistább várakozásokat a csoportelsőséggel és a nyolcaddöntőbe jutással.
Hazardék igazolták, hogy győzelemre esélyes csapatként kell velük számolni ezen a tornán, ami cseppet sem meglepő, ha figyelembe vesszük a belga játékosok tudását. Nincs miért orrolni rájuk, hiszen ők az egyik legszimpatikusabb együttese az Eb-nek. Minden bizonnyal sok magyar nekik fog szurkolni a továbbiakban. Ennél nagyobb ellentmondásosság már csak az, amikor egy nemzet 4-0-ás vereség után is képes hősként éltetni kedvenceit. De a foci ezekért az ellentmondásos érzelmekért is oly szép.
