„Háló, Emese, na felültem a buszra, elindultunk. Mit csinálsz? Mész fürdeni? Jól van. Háló, hát mit csináltál eddig? Fürödtél? Ilyen sokat? Jó sok vizet elhasználhattál. Háló, na mér’ nem veszed fel a telefont? Hol vagy? A szomszédban? Böskénél? Vizes hajjal? Elment az eszed, Emese? Megfázol! Háló, hazamentél-e? Miért nem, Emese? Mit csináltok, iszol, mi? Alig teszem ki a lábam otthonról, s te már iszol. Háló, megszakadt? Dehogy szakadt, kinyomtad a telefont. Emese, ha még egyszer ilyent csinálsz, megbánod. Söröztök, igaz? Alig teszem ki a lábam otthonról, te már sörözöl. Háló, Emese, még mindig ott vagy, azonnal menj haza! Háló, otthon vagy már, dehogy vagy otthon, hazudsz. Nem tudsz te egyebet, csak hazudni. Alig jövök el otthonról, s te sört veszel a pénzemen, Emese. Nem csinálsz te semmit, én most is megyek Magyarba, dolgozni, hogy legyen pénzünk, s te csak elszórod. Háló, Emese, ha így viselkedsz, én úgy elmegyek, hogy többet haza sem megyek, ülhetsz otthon, pénzed sincs, minden az enyém. Dehogy a tied, az is az enyém, anyámtól kaptuk. A konyhabútor? Na persze. Emese, nehogy lerakd a telefont. Háló, otthon vagy már? Megmondtam, hogy menj haza. Te tudod kihez mentél feleségül? Hozzám. Ezt ne felejtsd el, Emese, most azonnal menj haza. Háló, anyu, hívd fel Böskét, mondd meg, küldje haza Emesét, mer’ isznak. Ez az asszony nem normális. Háló, Emese, otthon vagy? Tudom, hogy hazudsz. Ha nem mész haza, megmondom anyámnak, hogy zárja be a kaput. Hiába szöksz át a kerítésen, az ajtó is be lesz zárva. Háló, na otthon vagy már? Emese, 8 óra el van múlva, rég otthon kellene legyél. Ha nem mész haza most azonnal leszállok a buszról s visszamegyek, aztán én hazaviszlek. Háló, mért kapcsoltad ki a telefont? Dehogy merült le, biztos megint hazudsz. Hogy fel kellett tölteni a telefont? S csak Böskének van töltője? Hát a tied hol van? Elvesztetted? Persze, mindent kitalálsz, hogy átmehess a szomszédba sörözni. Te egy hazug vagy, Emese. Én többet nem is fogok beszélni veled. Háló, na hazamentél már? Nem? Beszéltél anyámmal? Igaza van, te egy szajha vagy, Emese. Hol volt az eszem, amikor elvettelek feleségül?
Emese, Emese, hol volt az eszed, amikor férjhez mentél? – lüktet bennem a kérdés. Nekem meg hol volt az eszem, amikor úgy döntöttem, hogy busszal megyek Kolozsvárra…
