Táborozóból önkéntes, ma az Erdélyi IKE ügyvezetője Apetroae Lucas
Megjelent a Szabadság napilap mellékletében, a Református Híradó 2023. karácsonyi számában.
– Elődöd tízéves munkája után tavaly lettél az Erdélyi IKE ügyvezető igazgatója. Milyen volt, mivel telt számodra az elmúlt egy év?
– Tulajdonképpen a feladatok átvétele Tussay Szilárdtól nem egyik napról a másikra történt, visszatekintve is úgy érzem, nagyon szép átadás-átvételi folyamat volt. Az első hónapokban még közösen végeztünk el feladatokat, vettünk részt rendezvényeken, ez fontos volt ahhoz, hogy az Erdélyi IKE mint szervezet a váltástól függetlenül zavartalanul tudjon működni. Igyekeztem minél inkább megismerni az egyházi munka környezetét is, ugyanis ez új volt számomra. Kihívásokkal teli, viszont nagyon pozitív volt az elmúlt egy év, Szilárd, az Erdélyi IKE elnöksége, valamint a munkatársaim mindvégig mellettem voltak, és most már, egy év után azt hiszem, elmondhatom, hogy a helyemen érzem magam ebben a feladatkörben.
– Korábban programkoordinátorként tevékenykedtél az IKE-ben. Hogyan találkoztál az IKE-vel, hogyan fordultál az ifjúsági munka felé?
– A konfirmáció után, 2014-ben a székelyudvarhelyi egyházmegye ifjúsági táborában vettem részt, innen számolom az egyházzal közös történetemet. 2016-ban ott voltam az Erdélyi IKE által szervezett gitártáborban, Algyógyon, akkor ismerkedtem meg jobban az IKE tevékenységével. 2017-ben elvégeztem az IKE munkatársképző tanfolyamát, és onnantól kezdtem aktív részese lenni az ifjúsági munkának. A szervezet önkénteseként a barátaim nagy részét már az IKE-n keresztül ismertem meg. Azt hiszem, egy ifjúsági szervezetben, amikor már bizonyos dolgokat kaptunk, szeretnénk azt valamiképpen megköszönni, visszafordítani a szervezet működésébe. Bennem is munkált ez a késztetés, ugyanakkor az IKE-s tevékenység barátokkal eltöltött közös időt, szórakozási és jó fejlődési lehetőséget is jelentett. Eleinte egyházmegyei szinten vettem részt a rendezvények szervezésében, önkéntesként nagy hatással volt rám a Válts irányt! IKE Fesztivál 2018-ban, majd Kolozsvárra költözésem után egyre inkább kezdtem feladatot vállalni az országos programokban is. 2021 őszén lettem az IKE programkoordinátora, kicsit több mint egy éve dolgozom ügyvezető igazgatóként és az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági referenseként.
Ritka: egy évig együtt dolgozott elődjével a feladatkör nagyon szép átadás-átvételi folyamatában FOTÓ: MIHÁLY DÁVID
– Közgazdasági szakos egyetemistaként nem feltétlenül egyértelmű, hogy sok számjegyű bért kínáló multicég helyett egyházi-társadalmi szervezetben vállalsz munkát. Hogyan jutottál erre a döntésre, ki, mi segített a döntéshozatalban?
– Amit biztosan tudtam, hogy szeretnék hosszú távon itthon maradni és karriert építeni, ez nagymértékben segített a döntéshozatalban. Az Erdélyi IKE-ben már sok éve tevékenykedtem, nem volt idegen számomra a környezet, illetve jó kihívásnak tartottam, hogy vezetőként próbáljam ki magam. Bár gazdasági informatikát tanultam az egyetemi alapképzés során, úgy gondolom a menedzsment miatt a jelenlegi feladatkörömnek kapcsolata van az egyetemen tanultakkal. A döntéshozatalban sokat segített és támogatott az elődöm, valamint az Erdélyi IKE elnöksége is.
– Ügyvezető igazgatóként mi a feladatod az IKE-nél?
– Az Erdélyi IKE mindennapos működéséért és az ügyvitelért felelek. A nagyobb országos programok és az IKE-iroda koordinálásáért, az Erdélyi Református Egyházkerülettel való kapcsolattartásért, az egyházmegyék és az IKE közötti kommunikációért, forrásteremtésért felelek. Ezenkívül képviselem az IKE-t minden intézmény és szervezet felé, legyen ez belföldi vagy külföldi, valamint az IKE népszerűsítése is a feladataim közé tartozik. Nagyon változatos a tevékenységem az IKE-ben, rendezvény és időszak függvényében változhat, egy-egy rendezvény helyszínének az előkészítésétől egészen a költségvetések és beszámolók elkészítéséig sok minden a feladataim közé tartozik.
– Gazdasági hozzáértésed mellett erősségeid közé sorolják a türelmet és konfliktuskezelési készségeidet. Mi a stratégiád, hogyan jársz el konfliktushelyzetben?
– A környezetem és a munkatársaim higgadt személynek tartanak és bár vannak olyan helyzetek az ifjúsági szervezet életében, amelyek próbára teszik ezt a tulajdonságomat, igyekszem minden konfliktushelyzetet higgadtan kezelni. Fontosnak tartom, hogy minden konfliktusos helyzetben kellő nyugalommal nyilvánuljak meg, a szűk környezetemre ugyanis kihat az, ahogyan az adott helyzethez hozzáállok, és ha nekem sikerül azt jól kezelni, akkor máris sikerül oldani a feszült helyzetet, ami nagyban hozzájárul a konfliktus megoldásához.
– Az idén különleges helyre, a felújított Herepei-házba költözött a FIKE-vel együtt az IKE székhelye. Hogyan próbáljátok „belakni” ezt a tágas belvárosi központot?
– Nagy öröm és áldás az Erdélyi IKE számára, hogy a belvárosba, a Herepei-házba költözhettünk, fontos mérföldkő az Erdélyi IKE 1921-es alapítása óta, hogy olyan helyen működhetünk, amelyet nem csupán irodaként, hanem ifjúsági központként használhatunk. Időre van szükség ahhoz, hogy az épület valóban ifjúsági központként működjön, hogy az önkéntesek és a rendezvények résztvevői megszokják és megismerjék a helyszínt, ebben a FIKE (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) rendszeres eseményei sokat segítenek. December elején, az önkéntesek világnapján közösen karácsonyoztunk, máskor adventikoszorú-készítést hirdettünk. Különleges a hely hangulata: lenyűgöző megélni a történelem találkozását a jelennel a mintegy negyven fő befogadására alkalmas díszterem reneszánsz freskói alatt, a kisebb-nagyobb irodahelyiségeken kívül népesebb találkozókra használható a több teremből álló tágas pince. Ekkora méretű épületnek a menedzsmentje nem könnyű feladat, amivel a munkatársaimmal együtt folyamatosan ismerkedünk. Ezek közé tartozik a termek és a helyiségek használatának követése, az udvar és az épület karbantartása, ami ilyen régi ingatlan esetében kiemelt figyelmet igényel. Nagyon jó volt látni, ahogy a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával és az IKE ott szervezett programjai által megtelt élettel az épület és az udvar, célunk a következő időszakban ezt minél gyakrabban megteremteni.
Munkált benne a késztetés, hogy visszafordítsa a szervezet működésébe mindazt, amit ott kapott FOTÓ: MIHÁLY DÁVID
– Sokféleképpen szólítjátok meg a fiatalokat, hatalmas tömegrendezvényekkel is, ebben a hónapban például a Várom az Urat keresztyén zenefesztivál zajlik az erdélyi városokban. Milyen rendezvényeket szerveztek és miért van szükség ezekre?
– Az adventi időszak kiemelten aktív, négy Várom az Urat adventi zenefesztivált szerveztünk Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen, összesen közel 2000 résztvevővel. Az évet mindig önkéntes gálával indítjuk, ahol megköszönjük az önkéntesek éves tevékenységét – ez nagyon fontos, mivel az önkénteseknek nagy szerepük van egy-egy rendezvény megvalósításában. Minden évben munkatársképző tanfolyamot szervezünk, ez három alkalomra osztott 12 napos képzéssorozat, ahol fiatalokat készítünk fel egyházi, ifjúsági munkára. Kétévente szervezzük meg a Válts irányt! IKE Fesztivált, ahol több mint 1500 fiatal vesz részt Erdély minden részéből, a hatodik 2024. augusztus 4–8. között lesz Zeteváralján. Az idén a Kolozsvári Magyar Napokon a REFO Herepei-ház elnevezésű programsátrat működtettük. IKElepelőt (főleg elsőéves gólyáknak), országos bibliaismereti vetélkedőt és még több más pontszerű programot szervezünk egy év leforgása alatt. Emellett van két kiadványunk is: a Fit7 ifjúságibibliahét-kiadvány és a Lelkem csak téged áld című énekeskönyv válogatott egyházi, ifjúsági énekekkel, mindkettőnek tervezzük a folytatását. Úgy gondolom, azért van szükség ezekre a rendezvényekre, hogy közelebb vigyük az egyházat a fiatalokhoz, közösséget teremtsünk nekik, találkozási lehetőséget, a programoknak elsődlegesen nevelő és építő célja van. Ezek a rendezvények a keresztyén jellegük miatt egyediek és ezért is van szükség rájuk.
– Számodra ezek az események elsősorban munkát jelentenek. Végső soron az egyházi ifiszervezeti munka is ugyanolyan intenzív, mint egy multinacionális vállalaté szoros határidőkkel, temérdek teendővel. Milyen csapattal dolgozol? Hogyan pihensz, lazítasz, mi kínál számodra feltöltődést?
– Érdekes váltásként éltem meg, ahogyan azok a programok, amelyeken korábban résztvevőként, önkéntesként vettem részt, most teljes mértékben a munkám részévé váltak, de azt hiszem, ez természetes folyamat. Jelenleg az országos IKE-irodában négyfős csapatban dolgozunk együtt, rendezvénytől függően 20 vagy akár 130 önkéntessel. Az irodában a három munkatársammal hatékonyan és jól el tudjuk osztani a munkát, viszont vannak idő- és energiaigényes időszakok, ilyenkor nehéz időt találni szabadidős tevékenységekre az egyetemi tanulmányaim mellett. A munkám, az IKE képviselete miatt sokat kell utaznom, ez részben feltöltődési lehetőséget is jelent. Szeretek kirándulni és közösségben, a barátaimmal és a családommal lenni, ez az, ami igazán fel tud tölteni. Újabban igyekszem sporttevékenységeket is rendszeresíteni az életemben.
– Milyen szakmai és személyes tervekkel vágsz neki a 2024-es esztendőnek?
– Szeretnék szakmailag tovább fejlődni, a mesteri tanulmányaimat befejezni – jelenleg utolsó éves mesterképzős vagyok vállalati pénzügyi menedzsment szakon, a BBTE Közgazdaság Karán. A hétvégi munkához kapcsolódó programok miatt sok esetben ez nem egyszerű: szeretnék minőségi időt tölteni a családommal és a barátaimmal. 2024 legnagyobb kihívása a Válts irányt! IKE Fesztivál, amelynek főszervezésével először foglalkozom. Szeretném, hogy továbbra is minőségi programokat biztosítsunk, hogy a Herepei-ház egyre inkább ifjúsági központtá alakuljon a köztudatban, a város ifjúságához kapcsolható más, főleg kulturális rendezvények otthonává, olyan hellyé váljon, ahova a Kolozsváron élő IKE-sek úgy érezzék, hogy bármikor betérhetnek.
(Borítókép: MIHÁLY DÁVID)
