Vágások és hümmögések

Úgy tűnik, hogy a kormány nem fogja megúszni az idén a vágásokat. Kénytelen lesz nyesni a kiadásokból, különben nem fogja tudni 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is meghúzta a múlthéten a riadót, megpróbálva hatni szép szóval a kabinetre, amely a látszat fenntartásáért, udvariasan viselkedik az IMF-el. A gazdasági minisztérium együttműködik a nemzetközi szervezettel bizonyos konkrét témákban, ami persze, nem jelent semmilyen kényszerítő eszközt az IMF kezében.

A kabinetnek is jól jön, ha nem haragítja magára a nemzetközi szervezetet, hiszen ki tudja, mikor szorul hazánk ismét kölcsönre. Egyelőre nem látszik valószínűnek egy ilyen terv, hiszen a gazdaság, a legpesszimistább becslések szerint is, 4 százalék fölötti növekedést fog produkálni, így immár az ötödik esztendő lesz, amikor a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalék fölött bővül.

 

Joggal tevődik fel a kérdés, mégis miért merül fel egyáltalán a kiadások csökkentése, ha ilyen jól teljesít a gazdaság. Alapvető szerkezeti problémák voltak például a tavalyi GDP-bővüléssel, ugyanis most már a statisztikai intézet adataiból tudjuk: a 4,8 százalékos növekedés kizárólag a fogyasztás robbanásának tudható be, a befektetéseknek nulla (!!) volt a hozzájárulása. Ez azért aggasztó, mert hosszú távon fogyasztásra alapozott növekedést nem lehet fenntartani. Az idén Románia szerencsés ötéves gazdasági ciklust zár, amelyben tavaly érte el, minden jel szerint, a csúcsot. Sajnos, a jelentős gazdasági növekedés ellenére sem indultak be azok a közberuházási programok, amelyek a fogyasztás robbanása után is képesek lennének fenntartani a gazdasági növekedést olyan tempóban, ami a nyugat-európai és a romániai életszínvonal közötti szakadék csökkenését eredményezhetné.

 

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!